Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság adópolitikáért felelős tagja, Kovács László radikális tervet terjeszt elő az áfacsalás megakadályozására, a tagállamok adóhivatalai szorosabb együttműködésére. Szerinte az áfavisszaélések felszámolásának leghatékonyabb módja az áfarendszer radikális átalakítása lenne, de mivel ehhez a tagállamok egyhangú egyetértésére volna szükség, alighanem a jelenlegi gyakorlatot kevésbé felforgató opciót fogadnak majd el. Három lehetőség kínálkozik: a hagyományos, a nemzeti ellenőrzésű rendszerek hatékonyságának növelése tapasztalatcserével és az információcsere javításával, amit egy magasabb szintű fórum felállítása egészít ki. A másik, merészebb ívű elképzelés: az egész áfarendszer átalakítása, a jelenlegi rendszerről, ahol a fogyasztó országában történik az áfa megfizetése, vagyis a rendeltetési hely szerinti adózásról átállni az árut szállító, a szolgáltatást biztosító országában történő áfamegfizetésre. Ez az eredet szerinti rendszer magával vonja, hogy a nemzeti adóhivatal utalná át a fogyasztó országának járó adórészt. Az áfarendszer nagyszabású átalakítása már csak azért is tagállami ellenkezésbe ütközhet, mert hosszabb távon felveti az adókulcs harmonizálását, amelyet az adószuverenitását féltő London vagy Dublin biztosan megvétózna. A harmadik opció – a Financial Times szerint Nagy-Britannia, Németország és Ausztria is ezt támogatná – az áfát a szállító a forgalmazási lánc legvégén fizetné meg. London már kérte is a bizottsági beleegyezést, hogy ezt a fizetési rendszert alkalmazza nagy értékű termékek, például a komputerek és a mobiltelefonok forgalmazásában, hogy így akadályozzák meg az úgynevezett körhinta-visszaélést. Mindenesetre egy biztos: minden tagországnak fejfájást okoz az áfacsalás elleni küzdelem, hiszen brüsszeli becslés szerint évente 60 milliárd euró bevételtől esnek el a tagországok. Az EU-pénzügyminiszterek június 7-i, brüsszeli találkozójukon vitatják meg a Kovács által javasoltakat.
