Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az energiapolitika állt az EU–orosz csúcs középpontjában, még akkor is, ha a tárgyalási témák között éppen ezen a területen várták a legkevesebb konkrét eredményt. Az elmúlt hónapok kölcsönös üzenetei után ugyanis mindkét félnek szüksége volt annak megerősítésére, hogy attól, hogy az EU csökkenteni akarja energetikai kiszolgáltatottságát, továbbra is az orosz szállítások piaca marad, másrészt attól, hogy Moszkva föltérképezi a távol-keleti lehetőségeket, még az EU megbízható partnere kíván lenni. A tárgyalások legkonkrétabb eredménye az lett volna, ha Vlagyimir Putyin elnök megígéri, hogy Oroszország ratifikálja az energiachartát, ám erre aligha lehet számítani a közeljövőben. Ugyanakkor míg Moszkva egyre közelebb szeretne jutni az európai energiafogyasztókhoz – magyarul, fölvásárolni az energiaszolgáltatókat is –, saját piacát továbbra is csak minimális mértékben nyitná meg. A charta ratifikálása viszont megszüntetné a kitermelés állami monopóliumát.
Erről tanúskodik a föld alatti energiaforrások kiaknázásáról szóló új törvényjavaslat is, amely lefelé módosítaná azt a küszöböt, amely a két állami cég, a Rosznyefty és a Gazprom engedélyéhez köti a külföldi vállalatok befektetéseit. Ennek értelmében 50 millió tonna olaj és 500 milliárd köbméter gáz, azaz a jelenlegi szint fele fölötti termelési érték már stratégiai jelentőségűnek minősülne.
A tárgyalásokon aláírták a vízumkönnyítésekről és a menekültek visszafogadásáról szóló megállapodásokat. A jövőben orosz diákok, üzletemberek, kormánytisztviselők egyszerűbb eljárás keretében kaphatnak uniós vízumot, cserébe viszont Moszkva garanciát vállalt, hogy visszafogadja az EU-tagállamokból kiutasított orosz illegális bevándorlókat, egy átmeneti idő után pedig a harmadik ország állampolgárait is, akik bizonyíthatóan Oroszországon keresztül érkeztek az EU területére.
