Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) tegnap javaslatot tett közzé az OLAF reformjára annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon a pénzügyi visszaélések kivizsgálását végző hivatal munkája és javuljon az együttműködés a többi uniós intézménnyel. A javaslat értelmében a tagállamok, az Európai Parlament (EP) és maga az EB képviselői felügyelnék az OLAF munkáját. Az eddigi átlagos 23 havi vizsgálati időt a felére csökkentenék, ugyanakkor a hivatal célkeresztjébe kerülők is lehetőséget kapnának panasz benyújtására. Az OLAF státusa meglehetősen kényes: bár az EB struktúrájába illeszkedik, működése attól független, ugyanis nemcsak az uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálja ki, de hatáskörébe tartozik az uniós intézmények, mindenekelőtt az EB munkatársainak az ellenőrzése is. Bár Siim Kallas, az EB adminisztrációért felelős tagja igyekezett tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozni, hogy az OLAF munkájával, függetlenségével elégedettek, és csupán hatékonyabbá akarják tenni, a reformok természetéből kiderül, hogy mélyebb változtatásokról van szó. Így például azt javasolják, hogy ezentúl megfelelő fórumhoz fordulhasson panaszával az, aki ellen az OLAF vizsgálatot indít. A terv egyetlen szépséghibája, hogy a fórum maga is az OLAF kötelékében működne, amit azzal indokolnak, hogy csak így lehet megakadályozni bizalmas információk kiszivárgását.
A tagállamoknak ezután be kellene számolniuk az OLAF-vizsgálat nyomán megindult eljárás eredményéről, ennél is fontosabb azonban, hogy az EP, az EB és a tagországok évente betekintést nyernek az OLAF munkájába, meghatározhatják annak prioritásait. Ezzel elkerülik azt is, hogy a 350 munkatárssal dolgozó szervezet szétforgácsolódjon, s megismétlődhessenek az olyan esetek, amikor 44 euró eltűnése után ugyanolyan apparátussal kutattak, mint amikor milliókról van szó. A reformhoz nagyban hozzájárult a német Stern magazin egykori brüsszeli tudósítójának az esete. Hans-Martin Tillack leleplező cikket közölt az Eurostatnál (az EU statisztikai hivatalánál) zajló visszaélésekről, amelynek nyomán az OLAF a belga hatóságok közreműködésével Tillackot egy napra őrizetbe vette, számítógépeit, mobiltelefonját elkobozta, és azzal vádolta, hogy bizalmas értesülését egy bizottsági tisztviselőtől vásárolta. A német újságíró cáfolta a vádat, és lejáratás, hitelrontás miatt feljelentette az OLAF-ot az EU bíróságánál. Az eset annál is inkább visszatetszést keltett, mert az Eurostattal szemben csak ímmel-ámmal nyomozó OLAF páratlan készültséggel vetette magát Tillackra és kétségbe vonta az újságíró jogát arra, hogy megvédje forrását.
