Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A uniós agrárpolitika reformjának egyik kulcseleme a zöldség-gyümölcs ágazat. A szektor évente másfél milliárd euró támogatásban részesül, és az Európai Bizottság koránt sincs meggyőződve arról, hogy a pénzt a leghatékonyabban használják fel. A tíz évvel ezelőtt végrehajtott utolsó reformhoz képest megváltoztak a piaci viszonyok és a tíz új tagállam csatlakozása is új helyzetet teremtett, hiszen zömük erőteljesen érdekelt a zöldség-gyümölcs termesztésben. Brüsszel tegnap terjesztette elő konzultációra reformjavaslatait, amely egyebek között számol a szupermarketláncok növekvő erejével, befolyásával. A jelenlegi rendszer főként a terméktanácsokra támaszkodik, a kisebb gazdák nevében ők döntenek a szubvencióról, a piac befolyásolásáról, alkalmanként egyes kényes árufajták kivonásáról, ha például forgalmazásuk nem nyereséges.
A piaci szereplők koncentrálódása nyomán azonban a döntés egyre inkább a szupermarketek kezébe került, hiszen nagybani vásárlásaikkal lenyomhatják az árakat és minőségi előírásaikkal is meghatározhatják a termesztés irányát, ráadásul ennek esetleges extraköltségeit a termelőkkel fizettetik meg. A bizottsági elemzés nem ad konkrét megoldási opciókat, inkább csak felveti a problémákat, és az érintettek július 13-ig kommentálhatják a megállapításokat. Brüsszel csak ezt követően, októberben áll elő javaslatokkal. Ezek között várhatóan helyet kap a bizottság általános törekvése is, hogy válasszák szét a szubvenciót és magát a terméket. Kedvezően befolyásolhatja az egyes tagállamokban a mezőgazdasági áruknak harmadát is kitevő ágazatot, ha széles körű kampány indul az egészséges táplálkozás érdekében. Még mindig alacsony a zöldség-gyümölcs fogyasztás aránya – ha ennek szükségességére jobban ráirányul a figyelem, akkor az elhízás elleni ma már uniós szintű küzdelem is több eredményt hozhat.
