Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió pénzügyminiszterei keddi értekezletének középpontjában az utóbbi hetekben nagy port kavart protekcionista ügyek mellett a német és az olasz költségvetési hiány, valamint a lengyel jegybank függetlensége állt.
A brüsszeli találkozó egyik legforróbb hangulatú vitája az olasz és a francia pénzügyminiszter között zajlott le. Róma szerint ugyanis a francia kormány csupán azért támogatja a Gaz de France és a Suez összeolvadását, hogy az utóbbi cég ne kerülhessen az akvizíciós ajánlatra készülő olasz Enel tulajdonába. Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter szerint a francia kormány lépései az első világháború kitörését megelőző időszakot idézik fel, francia kollégája, Thierry Breton ellenben kitartott amellett, hogy a „régóta tervezett” Suez-GdF összeolvadás nem az Enel ellenében történik. Az utóbbi időben nem csupán Párizs és Róma ütközött össze: a spanyol kormány a német E.On-tól próbálja megvédeni az Endesa közüzemi szolgáltatót, a luxemburgi kabinet pedig a Mittal Steelt tartaná távol a – részben állami tulajdonú – Arcelortól. Lengyelországban a kormány – az Európai Bizottság többszöri figyelmeztetése ellenére – a HVB-UniCredit fúziót igyekszik megakadályozni. Varsó ráadásul nem csupán a banki fúzió akadályozása, de a jegybank függetlenségének megsértése miatt is figyelmeztetésben részesült.
A pénzügyminiszterek értekezletén szóba került a maastrichti plafont régóta meghaladó olasz és német költségvetési hiány is, de mindkét ország haladékot kapott. Olaszországnak, amely tavaly harmadszor lépte át a GDP 3 százalékában megállapított deficitmaximumot, 2007-ig kell rendbe tennie a büdzsét. Németországnak július 14-ig kell számot adnia a deficit csökkentésére hozott intézkedésekről, de 2007-ig szintén nem kell szankcióktól tartania – igaz ugyan, hogy Peter Steinbrück pénzügyminiszter már az idén csupán 2,5 százalékos hiányra számít.
A miniszterek elfogadták azt a javaslatot, amely szerint az új cégek alapítását minden tagállamnak az adminisztrációt minimálisra mérséklő egyablakos rendszerben kell intéznie. A döntés mindenekelőtt az EU-ban működő cégek 99 százalékát adó kis- és középvállalkozások érdekeit szolgálja. Ebben a szektorban keletkezik az új munkahelyek kétharmada, a lépéstől így a tagállamok többségében súlyos problémát jelentő munkanélküliség csökkenését is várják.
