A német Ifo gazdaságkutató üzleti bizalmi indexe februárban váratlanul 14 éves csúcsra, 103,3 pontra ugrott. A mintegy 7000 vállalatvezető megkérdezése alapján számított index januári értékét az Ifo hétfőn – a súlyozás megváltoztatására hivatkozva – 0,3 ponttal, 102 pontra emelte; februárra a Reuters és a Bloomberg elemzői egyaránt 101,5 pontot prognosztizáltak. A részindexek is emelkedtek: az üzleti várakozások mutatója 1,2 ponttal, 104,8 pontra, a jelenlegi helyzet megítéléséé 1,5 ponttal, 101,9 pontra.
Az adatok szerint Európa legnagyobb gazdaságának vezetői osztják a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank optimizmusát: míg az IMF szerint Németország gazdasága idén (a tavalyi 0,9 százalék után) 1,5 százalékkal bővül, az ECB az eurózóna GDP-növekedését illetően bizakodó: a tavalyi 1,4 százalék után 2005-re már 1,9 százalékot vár. Hans-Werner Sinn Ifo-elnök szerint az év elején az export bővülése mellett a hazai kereslet is erősödött, az utóbbira utal, hogy a kereskedők az elkövetkező hat hónap elébe régen nem látott optimizmussal tekintenek. Az exportbevételek növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az euró 2005 folyamán 13 százalékkal gyengült a dollárral szemben, ami az európai árukat kelendőbbé tette.
A német gazdaság erőre kapása újabb érv lehet amellett, hogy az ECB folytassa a tavaly decemberben megkezdett kamatemelést. A március 2-i döntéstől az elemzők szinte egyöntetűen 25 bázispontos emelést várnak, és valószínűsítik, hogy az alapkamat még az idén eléri a 3 százalékot. Erre utal az az interjú is, amelyet Guy Quaden, az ECB igazgatótanácsának tagja egy belgiumi lapnak adott. A szakember kijelentette: a jelenlegi 2,25 százalékos, „kivételesen alacsony” alapkamat reálértékben még mindig nulla, de újra megerősítette, hogy az ECB döntéshozói nem a Fed-féle sorozatot tekintik példának.
Németországban valamelyest a lakosság hangulata is javult, amit többek között az is jelez, hogy a nürnbergi GfK gazdaságkutató előremutató fogyasztói bizalmi indexének márciusi értéke tizenegy hónapos csúcsra, 4,8 pontra javult. A képet mindazonáltal bonyolítja, hogy közben a vásárlási hajlandóság, a bevételi kilátások és az üzleti kilátások részindexe is csökkent. Feltehetően a szintén tegnap közzétett, a 2005-ös átlagos béremelkedésre vonatkozó adatok sem derítettek fel a kedélyeket. A szövetségi statisztikai hivatal szerint a bérek Németországban tavaly mindössze 0,4 százalékkal, a 2 százalékos inflációnál jóval kevesebbel emelkedtek.
Csaba Ferenc