A tanulmány szerint a tavalyi évhez hasonlóan az újonnan csatlakozott tíz ország lakosai optimisták az Unióban adódó tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban, de többségük jelentős áremelkedésektől, nagyobb mértékű korrupciótól és munkanélküliségtől tart. A tíz új EU tagállamban tízből négyen gondolják úgy, hogy a foglalkoztatottság terén lényegi változások nem következtek be a csatlakozás időpontja óta. Az új EU állampolgárok 16 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelye most nagyobb biztonságban van - ez azonban 4 százalékpontos visszaesést jelez az előző évi adatokhoz képest. Az egészségügyi ellátás szintjének növekedéséről a felmérésbe bevont országok lakosainak 12 százaléka nyilatkozott.
Magyarországon 4 százalékot tesz ki azok aránya, akik az elmúlt másfél évben munkahelyüket nagyobb biztonságban kezdték érezni - ez az arány gyakorlatilag stagnál. Az egészségügyi ellátás helyzetét a tíz ország összátlagánál mi magyarok borúlátóbban ítéltük meg, hiszen 6 százalék azoknak az aránya, akik pozitív változásokat véltek felfedezni. Ugyanakkor az ellátás színvonalának megfelelő irányba történő elmozdulását észlelők aránya a 2005. évi adatokhoz (3 százalék) képest megduplázódott. Az EU-ban adódó munka- és tanulási lehetőségek bővülését kisebb arányban érzékelték honfitársaink, mint azt a tíz ország összesített adatai mutatják. A magyar válaszadók 44 százaléka gondolja úgy ugyanis, hogy a csatlakozás óta jobb esélye van a "régi" tagállamok munkaerő-piacain, s 53 százalékuk véli úgy, több lehetőség kínálkozik a tanulásra. Ezek az adatok pedig a tavaly mértekhez képest szintén javulást mutatnak, hiszen 2005-ben még a lakosság 37 százaléka látott több esélyt az unió tagállamaiban való munkavállalásra, s mindössze 42 százalék szerint javultak a továbbtanulási esélyek a tagállamokban az idei 53 százalékhoz képest. A magyaroknak a korrupcióval és az árak növekedésével kapcsolatos vélekedései a tíz tagállam átlagától lényegében nem tér el, ám az előző évhez képest most többen gondolják úgy, hogy a korrupció elterjedtebb, s az árak magasabbak, mint 2005-ben.
A legutóbbi felméréshez képest az újonnan csatlakozók az árak és a korrupció tekintetében számítanak nagyobb arányban növekedésre. A munkahelyek biztonságával kapcsolatban a legfrissebb adatok szerint átlagosan a válaszadók 31 százaléka számít munkahelyének nagyobb biztonságára, további 31 százalék szerint pedig a helyzet e téren változatlan marad. E tekintetben legoptimistább Litvánia, de az átlagot meghaladóan bizakodnak az észtek, a lettek és a szlovákok is. A többség a munka- és tanulási lehetőségek elérhetőségének bővülésére számít úgy a tíz ország átlagát, mint a hazai vélekedéseket illetően. A megkérdezettek 37 százaléka véli úgy, hogy az egészségügyi ellátás 2010-ig javulni fog, 32 százalék szerint pedig változatlan marad. A magyar válaszok aránya némiképp máshogy alakult, ugyanis itt nagyobb az egészségügyi ellátás szintjének stagnálására számítók aránya (39 százalék), mint azoké, akik pozitív elmozdulást várnak (26 százalék). A nemzeti identitástudat és a hagyománytisztelet tekintetében a megkérdezettek mintegy fele gondolja úgy - a tíz ország átlaga 46 százalék, a magyarországi átlag 49 százalék -, hogy minden marad a régiben.
