A balti államok elnökei arra kérik az Európai Uniót, hogy alaposan vizsgálja ki az orosz–német együttműködésben, a Balti-tenger alatt épülő gázvezeték esetleges környezetkárosító hatásait. Arnold Ruutel észt, Vaira Vike-Freiberga lett és Valdas Adamkus litván elnök szerint a munkálatok tovább rontanák a környezetvédelmi szempontból amúgy is aggályos helyzetet. Adamkus és Ruutel emellett rámutatott, hogy a vezeték lefektetése a szovjet érában a tengerbe szórt veszélyes hulladék és a második világháborúból származó bombák miatt nem csupán a környezetre, de az építőkre is veszélyes lehet. Az 1200 kilométer hosszú vezetéket a tervek szerint 2010-ben helyezik üzembe, a szállítási kapacitás eléri majd az évi 55 milliárd köbmétert. Az új vezeték a jelenleg Lengyelországon, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül haladó vezetéket váltja ki; megkönnyíti az Európába irányuló orosz földgázexportot, egyúttal biztosítja Németország folyamatos ellátását is. A vezeték megépítése ellen Lengyelország már korábban tiltakozott, igaz, egészen más okból: ha ugyanis a csőrendszer elkerüli az országot, akkor Varsó komoly tranzitbevételtől esik el (NAPI Gazdaság, 2005. november 4., 6. old.).
Csaba Ferenc