Jó nevű európai cégek, többek között a Volvo, a DaimlerChrysler, a Siemens, a BNP Paribas és a Weir Group is érintettek abban a nagyszabású vesztegetési botrányban, amely az ENSZ iraki „olajat élelmiszerért” programja körül robbant ki. Az 1996 és 2003 között működtetett humanitárius program a Kuvait lerohanása miatt szankciókkal sújtott ország számára lehetővé tette, hogy az ENSZ felügyelete mellett olajat adjon el és a bevételből fedezze a lakosság legalapvetőbb szükségleteit. Szaddám Huszein és hatalmi köre azonban három év után már nyíltan kenőpénzeket követelt a résztvevőktől, akiknek jelentős része elfogadta az új játékszabályokat. Az ENSZ most közzétett 500 oldalas jelentése szerint a kenőpénzek ügyében több mint 2200 cég – a résztvevők több mint fele – és mintegy 1,8 milliárd dollár érintett. Az összegek nagy szórást mutatnak: a brit Weir Group például 4,5 millió dollárral bírta jobb belátásra partnereit, a Volvo Construction Equipment 317 ezer dollárral „biztosított”egy 6,4 millió dolláros üzletet, a DaimlerChrysler pedig egy 70 ezer dolláros üzlet kedvéért 7 ezer dollárral sározta be magát. A Volvo szóvivője kijelentette: a cég nem tud az ügyekről, de kivizsgálják, a DaimlerChryslernél pedig állítólag csupán egyetlen sales menedzsernek volt tudomása a törvénybe ütköző „vásárlásösztönzésről”. A Weir egyelőre nem kommentálta a híreket, az ipari szivattyúkat gyártó dán Grundfos viszont elismerte, hogy 1996 és 2003 között összesen 16 millió dollár értékű szerződéseinek aláírását 150 ezer dolláros kenőpénzzel segítette.
A vesztegetéssorozatból nem csupán a gazdasági, de a politikai élet szereplői is kivették a részüket. A jelentés brit és orosz parlamenti képviselők mellett Benon Sevant, az ENSZ-program korábbi vezetőjét is megnevezi, aki 147 ezer dollárral egészítette ki hivatalos fizetését.
Csaba Ferenc