Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A formabontó gazdasági reformjai, autóipari beruházásai, gyors növekedése miatt napjaink slágerországának számító Szlovákia komoly regionális különbségekkel küzd. Míg a GDP mintegy 26 százalékát előállító pozsonyi megye az egy főre jutó GDP tekintetében évek óta a régi, 15 tagú EU átlaga felett teljesít, addig a legfejletlenebbnek számító Kelet-Szlovákia (NUTS II kategória) alig éri el az uniós átlag 35 százalékát, és az EU tíz legfejletlenebb régiójának egyike. Az idei második negyedévben a mindössze 5,4 százalékos munkanélküliséget felmutató pozsonyi megyében az átlagbér 22 421 korona (kb. 143 500 forint) volt, miközben a legelmaradottabb eperjesi megyében 22,8 százalékos munkanélküliséget mértek és csak 12 199 korona volt az átlagbér. A bérek és a munkanélküliség terén mutatkozó különbségek azt eredményezik, hogy míg a pozsonyi kerületben csupán 1,1 százalékra rúg az anyagi szükséghelyzetben élők száma, addig az eperjesi kerületben 9,6 százalékra.
A szlovák tudományos akadémia szociológiai intézete által kidolgozott és év elején ismertetett, több mint 50 szempontot figyelembe vevő tanulmány arra mutat rá, hogy a meglévő látványos regionális különbségek is tovább mélyülnek. A szociológusok szerint napjainkban egyenesen civilizációs törésvonalakról beszélhetünk. Az ország területének legalább az egyharmadát kitevő sereghajtók önerőből nem képesek felzárkózni, és az ezekben a térségekben élők reménytelen helyzete akár a szélsőséges pártokra történő tömeges szavazatokban is megnyilvánulhat. Pozsonyt és Kassát, továbbá a szenci, a galántai, a vágsellyei és a dunaszerdahelyi járást leszámítva a magyarok lakta összes többi régió a sereghajtók közé tartozik.
Az oktatásügyi minisztérium legfrissebb tanulmánya szerint országos szinten a 15 éven aluli gyerekek 30 százaléka szegénységben él, lelki egészségük rossz, mivel a szegénység és szüleik stresszes életvitele nyomasztja őket. Nagy a különbség aközött, amit a hivatalos statisztika állít, és aközött, amilyen a családok tényleges gazdasági helyzete – idézi a tanulmány Tomás Kovác gyermekpszichológust.
Szlovákia gazdaságának egyik gyenge pontja, hogy az export java gyakorlatilag három nagyvállalatra fokuszálódik: a pozsonyi Volkswagenre, a Slovnaftra és a US Steel tulajdonában álló kassai acélműre. Júliusban, amikor a Volkswagennél üzemi szabadság van, Szlovákia külkereskedelmi mérlege látványosan romlik. A második legfontosabb exportterméknek számító közlekedésieszköz-export az év első hét hónapjában 109,5 milliárd korona volt, 20,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – mindez azért, mert a Volkswagen profilt vált, ezért átmenetileg visszaesett a termelése. Magyarország ilyen mértékben nincs kitéve egy-egy vállalat teljesítményének, bár a magyar export esetében is egy jól behatárolható kör jelenti a húzóerőt.
