Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Némi meglepetést okozott, hogy a közvélemény-kutatásokat vezető, jobboldali Állampolgári Platform (PO) az előzetesen várt 35 százalékkal szemben csak 26 százalékot tudott elérni, illetve, hogy a baloldal a várakozásokhoz képest mégis bejutott a parlamentbe (11 százalékkal). A választásokon győztes Jog és Igazságosság (PiS) az éjféli részeredmények alapján a szavazatok 28 százalékát szerezte meg - írta az MTI.
A győztes párt vezére Jaroslaw Kaczynski bejelentette, hogy a PiS koalícióra kíván lépni a második helyen végzett, a voksok körülbelül 26 százalékához jutó, ugyancsak jobboldali, de liberális Állampolgári Platformmal (PO). Kijelentette, hogy a megalakuló koalíciós kabinetben a PO-nak a kormánytisztségek felével kell rendelkeznie.
Nem sokkal később megerősítette pártja koalíciós szándékát Bronislaw Komorowski, a PO egyik vezetője is. Szakértői vélemények szerint a koalíciós tárgyalások azonban nem ígérkeznek könnyűnek. Gazdasági, mindenekelőtt adóügyi kérdésekben ugyanis jelentős az eltérés a két jobboldali párt nézetei között.
Noha mindkét párt több munkahelyet, s általánosságban alacsonyabb adókat ígért és egyaránt síkraszállt a korrupció felszámolása mellett, álláspontjaik különbözőek abban a tekintetben, hogy meddig terjedhet a szabad piac működésének engedélyezése, illetve milyen mértékben finanszírozhatók a jóléti kiadások az állam által. Ebben a tekintetben a PO jóval szigorúbb politikát képvisel, míg a Jog és Igazságosság pártjának nézetei a baloldal engedékenyebb álláspontjához állnak közelebb. Nem véletlenül fogalmazott Komorowski úgy, hogy a PiS programja - mint vélekedett - szocialista program, s a lengyeleknek "elegük van a szocializmusból."
A kormányzati koalíció ellenére összecsapás várható a két párt között a két hét múlva esedékes elnökválasztáson. Mindkét párt a maga jelöltjét indítja az államfői székért, a PiS a pártelnök ikertestvérét, Lech Kaczynskit, a PO pedig saját elnökét, Donald Tuskot. Valószínűleg ez indította a Jog és Igazságosság vezetőjét, egyben a PiS miniszterelnök-jelöltjét, Jaroslaw Kaczynskit arra, hogy kijelentse: lemond a kormányfő-jelöltségről, amennyiben ikertestvére, Lech Kaczynski megnyeri a két hét múlva esedékes elnökválasztást. Ebben az esetben a PiS más személyt javasol a miniszterelnöki tisztségre - tette hozzá.
Nyilatkozott a még hivatalban lévő államfő, Aleksander Kwasniewski is. A TVP állami televíziónak adott interjúban Kwasniewski kijelentette, hogy az elkövetkező napokban, legkésőbb kedd este vagy szerdán meg kívánja kezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat a parlamenti pártokkal.
Első állásfoglalásában konstruktív ellenzéki szerepvállalást ígért az eddig kormányzó, most azonban jelentősen leszerepelt Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) fiatal elnöke, Wojciech Olejniczak is. Megfigyelők mégis Olejniczak sikerének tulajdonítják azt, hogy az SLD végül a harmadik helyen végezve a szavazatok mintegy 11 százalékát szerezte meg, miközben az előzetes felmérések még azt az eshetőséget sem zárták ki, hogy a párt nem jut be a parlamentbe. Az SLD elnöke ugyanis szinte kivétel nélkül eltávolította a régi pártkádereket az elnökségből és a választási listáról is, s a baloldali szavazótábor most az ő személyétől reméli a megújulást, az egyetlen sikeres alternatívát a jobboldali konzervatív-liberális erőkkel szemben.
A vasárnapi választások eredményeként hat párt jutott be a lengyel törvényhozás alsóházába. A Jog és Igazságosság valamint az Állampolgári Platform mellett harmadik helyen az eddig kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség, továbbá szinte egyenlő szavazataránnyal a nemzeti-katolikus, jobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) és a populista Önvédelem agrárpárt, s utolsó helyen a Lengyel Parasztpárt ((PSL), amely a most lezárult törvényhozási ciklus első éveiben együtt kormányzott az SLD-vel. A választási részvétel nem végleges adatok szerint rendkívül alacsony, 38,3 százalékos volt.
