Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
"Popis! Popis" - hallani úton-útfélen a szójátékot Varsó utcáin. A két legnagyobb jobboldali párt (PO és PiS) elnevezéséből összerakott - félig komoly, félig vicces kifejezés - lengyelül annyit jelent: indul a show, henceg, felmutat, "kövess, ha tudsz!". A szlogen azt hivatott érzékeltetni, hogy a baloldal teljes szétesése után gyakorlatilag nincs alternatívája a jobboldali-konzervatív politikai erőknek Lengyelországban. Ugyanakkor a régi Szolidaritásból kinőtt jobboldali pártok között vita van arról, hogy ki képviseli hitelesebb módon a "nagy örökséget". Nem is beszélve a markánsan eltérő gazdaságpolitikai felfogásról, amely szintén megnehezíti az esetleges nagykoalíció létrejöttét. A két párt csak a két héttel a parlamenti választások után tartott elnökválasztás eredményének ismeretében hajlandó megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat.
Előtérben a privatizáció
A jelenleg legnagyobb támogatottságnak (35 százalék) örvendő Polgári Platform (PO) konzervatív, jobbközép párt, amely határozott neoliberális gazdaságpolitikát folytat. "A lengyel kampány egyik slágertémája volt a párt 3x15-ös adócsökkentési javaslata: egységesen 15 százalékos adókulcsot szeretnének a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra, az általános forgalmi adóra - mindezt családi adókedvezmény nélkül" - mondja Lagzi Gábor, a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa. A jobbközép-liberálisok határozottan kiállnak a privatizáció további folytatása mellett, és minél előbb szeretnék teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia kritériumokat.
Nem kell az euró, vagy mégsem?
Ezzel szemben a populista retorikát használó, nacionalista és rendpárti Jog és Igazság Pártja (PiS) mereven elutasítja a privatizációt, hiszen éppen a szocialisták korrupciós botrányainak leleplezésével ért el komoly sikereket. A PiS a stratégiai fontosságú cégek eladását ellenzi, de ide sorolja például a postát, a KGHM rézművet és a PKO BP-t, a legnagyobb lakossági bankot is. "A PiS-nek nem kellene az euró sem, mert azt gondolják, hogy ha kimaradnak az euró övezetből, akkor gyorsabban fog fejlődni Lengyelország" - mondja Lagzi Gábor. "Bár ebből a felfogásból - az egyébként meglepően rövid és heves - kampányidőszakban fokozatosan visszavettek". A PiS "liberális kísérletnek" nevezte a polgári oldal egykulcsos adójavaslatát, ugyanakkor ők is csökkentenének, de kétkulcsos, 18 és 32 százalékos adót alkalmazna az SZJA tekintetében.
Jól megy a lengyeleknek
A lengyel GDP tavaly 5,3 százalékos, az infláció éves szinten 3,5 százalékos volt. A folyó fizetési mérleg hiánya 1,1 milliárd euróval csökkent, jelenleg 3 milliárd körüli szinten van. A lengyel jegybank legutóbb idén augusztusban csökkentette az alapkamatot, 25 bázisponttal 4,50 százalékra. Ezzel a jegybank idén öt lépésben összesen 200 bázisponttal szállította le az irányadó kamatot, amely így történelmi mélyponton áll. Az értékesített kibocsátás az iparban 12,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés 7,6 százalékkal - 1995 óta nem látott ütemben - bővült. Az uniós csatlakozásnak (s mindenekelőtt a közvetlen kifizetéseknek) köszönhetően a gazdaságok jövedelmezőségi viszonyai markánsan javultak. Ugyanakkor a lengyel gazdaság tele van hatalmas „fekete lyukakkal”, amely komolyan viszi a pénzt: az állami rendszerek (egészségügy, szénbányászat, vasút) modernizálása mellett a legégetőbb feladat a munkanélküliség csökkentése. Jelenleg Lengyelországban a legmagasabb a munkanélküliek aránya az EU-ban, mintegy 18 százalékos (vagyis 3 millió ember munkanélküli, akik között többségben vannak a fiatalok).
