Az egyre magasabb üzemanyagárakat a jövedéki, illetve forgalmi adó mérséklésével, valamint az olajcégekre gyakorolt nyomással próbálják csökkenteni a kormányok Európában. Egy liter ólommentes benzin a kontinensen jelenleg átlagosan 1,35 euróba kerül, ennek azonban több helyütt közel 70 százaléka az államkasszát gyarapítja. Több kormány az adók mérséklése mellett döntött: Lengyelországban szeptember 15-étől csökkentik a jövedéki adót, Belgiumban az áfakulcs lejjebb szállítását helyezték kilátásba, de csupán a háztartási fűtőolaj esetében. Az EU pénzügyminisztereinek hét végi tanácskozásán nem vétózták ugyan meg a belga tervet, de a hivatalos álláspont az maradt, hogy a problémát adócsökkentés nélkül kell megoldani. A kormányok így kétfrontos küzdelemre kényszerülnek: az OPEC-tagállamokra a kitermelés növelése, az olajcégekre pedig az árak csökkentése érdekében gyakorolnak nyomást.
Franciaországban, ahol a kormány hétfő éjjel egyezett meg a fuvarozókkal a rájuk kivetett adó csökkentéséről, Thierry Breton pénzügyminiszter folyamatosan tárgyal az olajcégekkel az üzemanyagárak mérsékléséről. A politikus múlt csütörtöki televíziós nyilatkozatában egy, az olajcégek nyereségére kivetett speciális, „spekulációs” adó kivetését is kilátásba helyezte. A Total és a BP pénteken sietve bejelentette, hogy az ólommentes benzin árát 3, a gázolajét pedig 2 centtel mérsékli a franciaországi kutaknál; ebben az is közrejátszhatott, hogy a Shell ugyanerre a lépésre már három nappal korábban elszánta magát. A kormány nyomására hasonlóan döntött a legnagyobb osztrák olajcég, a 32 százalékban állami tulajdonú OMV is. A Kronen Zeitung korábban Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszterrel közölt interjút, amelyben a politikus bejelentette: nem kizárt az sem, hogy a 25 százalékos társasági adót az olajcégek esetében 30 százalékra emelik. Az olajcégeket az engedmények várhatóan nem teszik tönkre: csak a Total az év első felében 1,5 millió euró nyereséget könyvelt el – óránként.
Csaba Ferenc