Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákia túl a legnagyobb hullámon
Szlovákiában már levonult a privatizáció legnagyobb hulláma, 2000 és 2002 között közel 200 milliárd koronára (100 forint 15,80 korona) rúgott a privatizációs bevétel. Ennek dacára a Dzurinda-kormány 2006 derekáig további jelentős vagyontárgyakat juttat magánkézbe. A legnagyobb privatizáció a Slovenské Elektrárne szlovák villamos művek 66 százalékának magánosítása. A kiválasztott vevő, az olasz ENEL 840 millió eurót fizet a kétharmados többségért, a botrányokkal kísért ügyletet valószínűleg 2005 végéig zárják le. Emellett két további jelentős privatizációs folyamat zajlik: az egyik a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó társaság eladása, amelyben a MÁV is (szlovák partnerével, a Slavia Capitallal együtt) érdekelt. A nyereséges vasúti cégért 12-15 milliárd koronás bevételt várnak.
A másik a pozsonyi és kassai reptér júliusban meghirdetett részleges privatizálása. A két légikikötő 66 százalékos tulajdonjoga iránt sokan érdeklődnek. A pozsonyi M. R. Stefánik reptér forgalma tavaly megkétszereződött, 2005 első 6 hónapjában 2004 hasonló időszakához képest további 66 százalékos emelkedést ért el (495 ezer fő), és éves szinten 1,2 és 1,5 millió közötti utasforgalommal számolnak. Az agonizáló, kicsi Slovenské Aerolínie szlovák légitársaságot még korábban az Austrian Airlines légitársaság vásárolta meg. A kormány a választási időszaka végéig (2006 ősze) még 6 városi (Pozsony, Kassa, Zsolna, Nagyszombat, Turócmárton, Zólyom) fűtőmű 51 százalékát is magánkézbe adná. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) 2006-ban 30 milliárd korona körüli privatizációs bevétellel számol.
Csehországban nem erőltetik
Csehországban a szociáldemokrata kormány nem erőlteti a magánosítást. A Paroubek-kormány utoljára július derekán a Vítkovice Steel acélmű részvényeinek 99 százalékát értékesítette 7,05 milliárd cseh koronáért (100 forint 12,09 korona), a cég az orosz Evraz csoport kezébe került. Ezt megelőzően a Ceský Telecom távközlési társaságot adta el a spanyol Telefonicának 83 milliárd koronáért, ami a második legnagyobb privatizációs vételár (az első a Transgas értékesítése a német RWE társaságnak 125 milliárd koronáért). A Mladá Fronta Dnes júniusban közölt mérlegvonása szerint Csehország az elmúlt 12 évben ezer milliárd koronát meghaladó külföldi működőtőkét vonzott az országba. A 2005-ben várhatóan 5,4 millió utast szállító és nyereséges, 11-12 milliárd korona értékűre becsült Ceské Aerolínie (CSA) légitársaság eladása egyelőre nincs terítéken. A cseh kormány még 2001-ben úgy döntött, hogy a CSA 52 százalékos részvénycsomagját megtartja, vagyis csupán a kisebbségi részvénycsomag magánosításáról lehet szó. Prága Ruzyne nemzetközi repülőterét, amely 2005 első 5 hónapjában 3,8 millió utast fogadott, egyelőre szintén nem tervezik magánosítani, mint ahogy folyamatosan halogatják az utolsó nagy falatnak számító, hallatlanul nyereséges, Bulgáriában és Romániában pozíciókat szerző CEZ villamos művek magánkézbe adását is.
Áldás a varsói börzének a privatizáció
A lengyel kormány 2005-re 5,7 milliárd zloty (1,56 milliárd dollár) privatizációs bevételt tervezett a tavalyi 8,8 milliárd zloty után. A tavalyi év nagy privatizációs sikere volt a legnagyobb lengyel lakossági szolgáltató bank, a PKO BP privatizálása, ami a varsói tőzsde történelme és az egész térség legnagyobb IPO-ja volt. A következő nagy, évek óta tervezett privatizációs akció a PGNiG gázszolgáltató csoport értékesítése. Ez lesz a szeptember 25-i parlamenti választások előtti utolsó magánosítás - két hete határozott a kormány arról. hogy a társaság részvényeit legkésőbb szeptember 23-ig a varsói tőzsdére viszik. Az állami ellenőrzés azonban megmarad: az államkincstáré lesz a részvénytőke 72 és a szavazati jogok 75 százaléka. Az ügylettől mintegy 458 millió dollárnak megfelelő bevételt várnak.
Közeledik a megoldáshoz a LOT légitársaság sorsa is, amelynek privatizálását még 1999-ben megkezdték: a Swissair Group, a Swissair anyavállalata akkor 10 százalékos tulajdonrészt szerzett, ez jelenleg 25,1 százalék, az állami hányad 67,97 százalék, 6,93 százalék pedig a dolgozók tulajdonában van. A svájci légitársaság csak a lengyel kormány engedélyével válhat meg tulajdonrészétől, amit kénytelen megtenni, mivel csődbe ment. Pontosan egy hónappal ezelőtt sikerült létrehozni a megállapodást arról, hogy a svájci tulajdonban levő részvényeket a tőzsdén értékesítik - valószínűleg a jövő év második negyedében - egy új kibocsátású sorozattal együtt, amelynek célja a tőkeemelés. A Lufthansa vezette Star Alliance tagja az idei első félévet 72,6 millió zloty nettó nyereséggel zárta, a várakozásokat messze meghaladva.
Egyelőre nem adják el a Taromot
Romániában a rövid távú privatizációs tervek között a legjelentősebb két, még állami kézben lévő nagybank eladása, mindkettő iránt nagy a nemzetközi érdeklődés. A legnagyobb román hitelintézet, a Banca Comerciala Romana SA (BCR) felajánlott 62 százalékára meghirdetett tender esetében tíz bank jutott a második fordulóba, de közülük a holland ABN Amro a múlt héten visszalépett. A negyedik legnagyobb bank, a Casa de Economii si Consemnatiuni SA (CEC) 51-75 százalékát kívánják meghirdetni, de a kormány még nem hagyta jóvá a végleges tervet.
A Tarom román légitársaság privatizációja jelenleg nem szerepel a közeljövő magánosítási tervei között. Utoljára 2000-ben tett kísérletet az akkori kabinet a Tarom 54,2 százalékos többségi tulajdonrészének eladására, de nem akadt jelentkező, miután a cég 1998 és 2000 között összesen 160 millió dollár veszteséget halmozott fel. Az utána következő években sikerült csökkenteni a veszteséget, így az 2003-ban már csak 20 millió dollár volt. A költségcsökkentési program jegyében a Tarom tavaly megszüntette két távolság járatát és eladásra kínálta két Airbus A310-es gépét. A privatizációval meg akarják várni az átszervezési folyamat eredményét, addig is a Tarom idén júniusban tagja lett az Air France/KLM vezette Skyteam légiszövetségnek.
