Az ukrán jegybank 9-ről 9,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, a kiadott közlemény szerint az infláció fékezésének szándékával. Elemzők azonban úgy látják, hogy a jegybank képtelen egységes politikát folytatni, a másik oldalon ugyanis továbbra is gátolni kívánja a nemzeti fizetőeszköz erősödését. A hrivnya/dollár árfolyam az utóbbi napokban 1999 óta nem látott szintre, 5 alá süllyedt – voltak ügyletek 4,90-en is –, ami kedvezőtlen az exportáló cégekre nézve, márpedig az ukrán gazdaságnak az export a húzóereje. A jegybank hónapok óta nyom hrivnyát a dollárvásárlás finanszírozásához – eddig mintegy 5 milliárd dollárt vett –, aminek következtében az első hét hónapban 26,5 százalékkal nőtt az M3 pénzkínálati mutató. Az árfolyam április vége óta 5,01 hrivnya/dollár, vagyis a jegybank immár a piaci árfolyamnál drágábban vesz dollárt. A kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az inflációt jelölte meg Ukrajna első számú makrogazdasági problémájának, javulás azonban egyelőre nincs, sőt a tizenkét havi infláció júliusban 14,8 százalékra emelkedett a júniusi 14,4-ről. A kormány 9,8 százalékot vár az év egészére, de a szakértők szerint akár a 18 százalékot is elérheti a ráta. Az IMF a pénzkínálat szűkítésére is felszólította a jegybankot – ennek nem volt foganatja –, továbbá sürgeti az árfolyamkontroll lazítását. Elemzők szintén úgy látják, hogy az inflációs nyomást a bankközi devizapiac felszabadításával lehetne a leghatékonyabban enyhíteni – jelenleg a bankok számára nincs engedélyezve, hogy egyazon napon vegyenek is és el is adjanak devizát –, még akkor is, ha ennek a hrivnya további erősödése lenne a következménye.
Papp Zoltán