Az olaszok 70 százaléka úgy érzi, hogy a legszükségesebb javaknál többet nem engedhet meg magának – vagyis szegénynek érzi magát. Az ISAE gazdaságkutató 24 ezer család megkérdezése alapján meghatározta a „szubjektív szegénységi küszöböt”. Eszerint egy egyedül élő olasznak 1250, egy nagyobb családnak 2600 euró havi fixre van szüksége, hogy úgy érezze, ő már könnyen viccel. Ez az összeg körülbelül tízszerese a hivatalos létminimumnak, amit csupán a családok 6,8 százaléka nem ér el. Az olaszok szerint az euró bevezetésével drágább lett az élet, és általános vélemény, hogy a bérek emelkedése elmarad az inflációétól. A polgárok tehát saját bőrükön is érzik a gazdasági recessziót. A 2005. első negyedévi GDP a tavalyi év utolsó három hónapjához képest 0,5 százalékkal esett vissza, részben ennek is tulajdonítható, hogy júliusban a fogyasztói bizalom 13 hónapos mélypontra süllyedt. Panaszkodnak az éttermek is: a FIPE kereskedelmi szövetség felmérése szerint az év első négy hónapjában a pizzériák és trattoriák 60 százalékának csökkent a forgalma.
