Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ilham Alijev azeri államfő tegnap megnyitotta a 4 milliárd dolláros költséggel, amerikai segítséggel tíz év alatt épült vezetéket, amely Bakuból Oroszország megkerülésével, Grúzián át szállítja a törökországi Ceyhan kikötőbe a Kaszpi-tenger térségének olaját, elkerülve a zsúfolt Boszporuszi-szorost. Az 1760 kilométeres vezetéket építő és üzemeltető konzorciumban a BP-nek 30,1, az azeri állami olajtársaságnak 25 százalékos részesedése van, a többi a MosNews.com szerint kilenc további cég között oszlik meg. A most elindított azeri olaj öt hónap múlva fogja csak elérni célállomását, mivel a cső feltöltéséhez 10 millió hordó olaj szükséges.
Az első kommentárok üdvözlik a projekt megvalósulását, ami fontos lépés a Nyugatnak az arab és az orosz olajtól való függetlenné válása felé, miután jelentősen nőhet az Azerbajdzsánból, majd később Kazahsztánból érkező olaj mennyisége. Bár óvatosan, de erre utalt a ünnepélyes avatáson résztvevő amerikai energiaügyi miniszter, Samuel Bodman is. Természetesen emiatt az energiabiztonsági szempont miatt segítette az Egyesült Államok a terv megvalósítását. A Kaszpi-tenger térségének olajtartalékát a világon a harmadik legnagyobbnak tartják, a vezeték napi 1 millió hordó olajat továbbít a két említett volt szovjet köztársaságból. A kapacitást öt év alatt napi 6 millió tonnára kívánják emelni, ami az Evening Standard szerint a világ olajszükségletének 8 százaléka. Az ellátás biztonsága azonban kétes, mert fegyveres viszályok sújtotta területeken halad át a vezeték, amit éppen az esetleges támadások elleni védekezésül ahol tudtak, több méter mélyen a földbe süllyesztettek, a felszínen haladó részek őrzését pedig a helyi rendőrségekre bízzák.
