Az eurózóna gazdasága az év első három hónapjában 0,5 százalékkal nőtt negyedéves szinten az előző három hónapban regisztrált 0,2 százalék után – jelentette az Eurostat. Az elemzők csak 0,4 százalékos gyarapodást prognosztizáltak. Összehasonlításképpen: az USA GDP-je ez első negyedévben 0,8 százalékkal bővült, de még ez is az utóbbi két év leggyengébb eredménye. Az éves szintű növekedés 1,4 százalékos volt a 12 országban. Az eurózónának a német gazdaság adott lendületet, amely negyedéves szinten 1 százalékkal nőtt, rácáfolva a 0,5 százalékos elemzői konszenzusra, és a négy éve nem látott ütemű mértékű GDP-bővülés eredményeként visszatért ez egy évvel ezelőtti szintre. A szövetségi statisztikai hivatal egyelőre csupán a végső adatot hozta nyilvánosságra, a részleteket május 24-én teszi közzé.
A német növekedés húzóereje a magas nyersanyagárak ellenére is jelentősen megugró export volt. A gazdaság egyharmadát adó lakossági fogyasztás immár három éve nem növekedett, miközben a munkanélküliek aránya a 12 százalékos rekord közelében maradt. A szakemberek mindezek alapján a növekedés lassulására számítanak, így előfordulhat, hogy a német kormány 2005-re vonatkozó 1 százalékos növekedés-előirányzata is túlzónak bizonyul. Az Európai Bizottság szerint mindenesetre nem tartható az eurózóna jelenlegi növekedési üteme: előrejelzése szerint a 12 ország gazdasága a második negyedévben már csak 0,4 százalékkal fog bővülni negyedéves szinten. A lassulás legfőbb oka az üzleti bizalom csökkenése, a feldolgozóipari termelés visszaesése és a növekvő munkanélküliség. Az eurózóna leggyengébb láncszeme Olaszország, ahol a gazdaság az első negyedévben a 2004. negyedik negyedévi 0,4 százalék után újabb 0,5 százalékkal zsugorodott, ami hat éve a legnagyobb arányú visszaesés. Az olasz politikusok egy része, így Silvio Berlusconi miniszterelnök is az Európai Központi Bank árfolyam-politikáját okolja, de a kormány saját portáján sem tétlen: a parlament hosszas vita után tegnap hagyta jóvá a kabinet gazdaságélénkítő reformcsomagját. Ez egyebek között a bürokrácia csökkentését, a hazai ipar védelmét és a csődeljárások gyorsítását irányozza elő.
