Az idén biztosan nem lehet arra számítani, hogy a magyar gazdaság meglovagolhatja az eurózóna lendületét: a prognózisok egybehangzóan azt valószínűsítik, hogy a tizenkét tagú valutauniós gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) még a tavalyi 2 százaléknál is kevésbé bővül. Az elmúlt hetekben előbb az Európai Központi Bank, majd az Európai Bizottság, végül a Nemzetközi Valutaalap vitte le korábbi növekedési előrejelzését 0,3 és 0,6 százalék közti mértékben, az új várakozás mind a hármójuknál 1,6 százalék az év egészére. A korrekciók indoklásában kiemelt helyen szerepel a magas olajár, valamint az, hogy az erős euró rontja a valutauniós vállalatok külpiaci versenyképességét. Az ECB-t különösen aggasztja az az eshetőség, hogy az olajár a növekedés fékezése mellett az inflációt is felpörgeti. Ez még nem történt meg: márciusban az euróövezet 12 havi inflációja 2,1 százalék volt, alig magasabb az ECB által küszöbértékként kezelt 2 százaléknál.
Bár az előzetes brüsszeli adat szerint az első negyedévben a GDP-növekedés 0,5 százalékra gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 0,2 százalék után, az Európai Bizottság maga figyelmeztetett arra, hogy az élénkülés ellenére nem szabad túlbecsülni a gazdaság erejét. A legújabb üzleti bizalomindexek igen nyomott hangulatot jeleznek – a német Ifo-index 19 havi, a hasonló francia mutató 18 havi mélypontra került áprilisban –, és a fogyasztói indexekből sem lehet a lakossági kereslet élénkülésére következtetni.
Ez utóbbi szempontból különösen rossz a helyzet a Magyarország külkereskedelmi partnerei közül az első helyen álló Németországban, ahol a lakossági fogyasztás gyengesége hosszú ideje visszafogja a GDP-növekedést. Tavaly ezt még valamennyire ellensúlyozni tudta az erős euró ellenére tetemes exportbővülés, ám idén már kevésbé lehet ebben bízni. Bár a tavalyi negyedik negyedévi 0,2 százalékos csökkenést az idei első negyedévben – a Bundesbank még nem hivatalos adata szerint – 0,5 százalékos növekedés követte, a fellendülés alighanem átmeneti jelenség: a hat vezető német gazdaságkutató intézet arra számít, hogy a múlt évi 1,5 százalék után 2005-ben mindössze 0,7 százalékkal bővül az ország GDP-je (NAPI Gazdaság, 2005. április 27., 2. oldal).
Papp Zoltán