A tavalyi utolsó negyedévi 0,2 százalékos növekedés után az idei első három hónapban 0,5 százalékkal bővült az eurózóna együttes bruttó hazai terméke (GDP) negyedéves összevetésben – derül ki az Európai Bizottság tegnapi előzetes becsléséből. A jelentés szerint azonban a gyorsulás ellenére nem szabad túlbecsülni a gazdaság erejét, az üzleti felmérések ugyanis vegyes jelzésekkel szolgálnak. A bizottság nem részletezi a GDP alakulását, csupán annyit állapít meg, hogy a szerény élénkülés a belső kereslet erősödésével magyarázható, ugyanakkor az euró erőssége egyre érezhetőbben rontja a valutauniós vállalatok külpiaci versenyképességét, ezek részben ennek következtében tetemes raktárkészleteket halmoztak föl az elmúlt félévben. A folyó negyedévre a bizottság 0,3–0,7 százalékos növekedést prognosztizál, elemzők a magas olajár miatt 0,5 százaléknál kisebb ütemet várnak.
A Bundesbank szerint még látványosabb javulást produkált a német gazdaság, amely a tavalyi harmadik negyedévi stagnálás és negyedik negyedévi 0,2 százalékos zsugorodás után az első negyedévben visszaállt a növekedési pályára. A német jegybank jelentése számadatot nem közöl, de előzőleg Axel Weber, a Bundesbank elnöke úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg 0,5 százalék volt a gyarapodás. A dokumentumból úgy tűnik, hogy a német gazdaság az eurózóna többi részétől eltérően fejlődik, a növekedés ugyanis az export erősödésének tulajdonítható, miközben a belső kereslet továbbra is nyomott.
Az Eurostat kimutatása szerint márciusban februárhoz képest 0,7 százalékkal megugrott a fogyasztói árindex az euróövezetben, ami a harmonizált statisztika készítése óta a legmagasabb havi növekedés. A főként a ruhák és az energiahordozók drágulása okozta emelkedés ellenére a 12 havi infláció csak 2,1 százalék, ez alig haladja meg az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonját. Elemzők szerint az ECB a gyenge gazdasági növekedés miatt továbbra sem fog szigorítani.
Papp Zoltán