Szolgáltatások liberalizációja a szociális modell megőrzésével

Az EU új életet lehel a lisszaboni folyamatba, bár már nem tűzi ki célul, hogy az évtized végére a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdasági övezete legyen. A növekedést és munkahelyteremtést prioritásként kezelő program lényeges eleme a szolgáltatások piacának megnyitása, bár az eredeti brüsszeli bizottsági szuperliberalizálást korlátozzák, azaz teljesen átdolgozzák az erre vonatkozó Bolkestein-direktívát. Párizsi és berlini követelésre az „európai szociális modell” megőrzésére egyes szektorokban (pl. egészségügy) fékeket építenek be. A piacnyitás korlátozása segítséget jelent elsősorban a francia kormánynak ahhoz, hogy a közelgő népszavazáson el tudja fogadtatni az európai alkotmányt.
A kompromisszum létrejöttében szerepet játszott az a magyar érvelés, hogy mivel az új tagok is hátrányokat szenvedtek el a fejlettebb tagállamok részéről, méltányos volna nem korlátozni a most csatlakozott országok versenyelőnyét a működőtőke vonzásában. Egyébként – mint Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megjegyezte –, Magyarország a román és bolgár könnyűipari szolgáltatók versenyétől tarthat majd, míg az építőiparban és a turizmusban előnyökhöz juthat.
A lisszaboni folyamat életben tartására a tagállamok a gazdasági, a szociálpolitikai és a környezetvédelmi dimenzión alapuló közös, a jövő hónapban induló hároméves ciklusra szóló stratégiát dolgoznak ki. A nemzeti koordinátor (Magyarországon Baráth Etele) feladata lesz gondoskodni a vállaltak teljesítéséről, amit uniós szinten évente vizsgálnak felül, három év elteltével pedig újraszabják a feladatokat. A brüsszeli bizottság „integrált zsinórmértéket” állapít meg a gazdaságpolitika orientálása érdekében, a tagállamoknak szeptemberben kell kirukkolniuk az ehhez szükséges nemzeti programmal. Ezt egészíti ki az EU-szintű „európai program”, mint például a transzeurópai hálózatok kiépítése.
Az EU-külügyminiszterek munkacsoportot állítanak fel Ausztria, Nagy-Britannia, Luxemburg, az EU külpolitikai főmegbízottja, Javier Solana és az Európai Bizottság képviselője részvételével (nem utolsósorban magyar szorgalmazásra) – annak kivizsgálására, hogy együttműködik-e Horvátország az ENSZ hágai bíróságával. A csoport május 20-áig készít jelentést, és ennek alapján döntenek arról, hogy megkezdik-e Zágrábbal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyeket a múlt héten elhalasztottak, mert Horvátország nem tett meg mindent a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ante Gotovina letartóztatására.