Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A francia nemzetgyűlésben tegnap megkezdődött a 35 órás munkahét meghosszabbításáról szóló törvénytervezet vitája. A kormány szerint ez lehetővé teszi a bérek emelkedését, növeli a munkahelyek számát és ösztönzi a gazdasági növekedést. Amikor a szocialisták bevezették a kötelező 35 órás munkahetet, amit egyik legjelentősebb vívmányuknak tartottak, azt állították, hogy a munkaidő lerövidítése új munkahelyek millióit teremti meg majd. Ez nem vált valóra – ma Franciaországban 9,9 százalékkal az egyik legmagasabb a munkanélküliség az Európai Unióban. Bírálói szerint a merev szabályozás csökkentette a háztartások vásárlóerejét, ártott a költségvetésnek és több vállalatot is arra késztetett, hogy külföldre vigye termelését.
Az elemzők azonban a változástól sem várnak sok jót a munkahelyteremtés szempontjából, hiszen a termelés esetleges felfutásához a tulajdonosnak nem kell új alkalmazottakat felvennie, ha a régiek hosszabb munkaidőben dolgoznak. Ugyancsak kérdéses, hogy nőni fognak-e a bérek. Az elmúlt években ugyanis a jobboldali kormányok már jócskán felvizezték a törvényt, s lehetővé tették a munkaidő meghosszabbítását túlórák alkalmazásával. Jean-Pierre Raffarin kormánya alatt az engedélyezett túlóraszám 130-ról 180-ra emelkedett. Ha elfogadják az új szabályozást, akkor túlóradíj helyett a várhatóan négy órával hosszabbodó rendes munkaidőre csak normál órabér jár majd.
A kormánypárt, amely parlamenti többségére támaszkodva gond nélkül át tudja vinni a jogszabályt, a szocialisták és a szakszervezetek tiltakozásának ellensúlyozására egymillió röplapot akar szétosztatni, amelyben hangsúlyozzák: a 35 órás munkahét túlterheli a költségvetést – 2002–2004-ben 35 milliárd euróba került –, a társadalom legszegényebb rétegeit sújtja, mert nem teszi lehetővé, hogy többet keressenek, és rontja a francia cégek versenyképességét. Ez utóbbi szempontjából egyértelműen hasznosnak tűnik a hosszabb munkahét bevezetése, amin már több európai országban gondolkodnak. A Le Figaro felmérése szerint a módosítást elsősorban a menedzserek pártolják: 52 százalékuk dolgozna szívesen többet magasabb bérért, a fiatal vezetők (18–29 év) esetében pedig ez az arány 81 százalékos. Az alkalmazottak közül a Journal du Dimanche felmérése szerint a magánszektorban dolgozók 74 és az állami szektorban alkalmazottak 81 százaléka nem akar hosszabb munkaidőt.
