Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismét letette az esküt tegnap este George W. Bush, az Egyesült Államok újraválasztott elnöke, akinek tevékenységével a Gallup felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka elégedett. 1957, azaz Eisenhower második beiktatása óta csak Richard Nixon volt népszerűtlenebb az újraválasztott elnökök közül – emlékeztetett a Bloomberg. A tegnapi beiktatási ceremónia a legdrágább az USA történetében, a 40 millió dollár azonban nem az államkincstárat terheli, ennek legnagyobb részét ugyanis a Busht már a választási kampány során is nagyvonalúan támogató vállalatok – köztük a Bank of America, a ChevronTexaco, a Ford és a TimeWarner –, valamint magánszemélyek adták össze, amelyek, illetve akik egyenként 250 ezer dollárral járultak hozzá az ünnepség finanszírozásához.
Bush szokatlan módon ambiciózus programmal vág neki második elnöki időszakának, amelynek legfontosabb eleme a társadalombiztosítási, ezen belül a nyugdíjrendszer, illetve az adórendszer reformja. A nyugdíjrendszer reformja a tervek szerint azon alapul, hogy a fiatal munkavállalóknak lehetővé tennék, hogy az általuk fizetett 12,4 százalékos nyugdíjjárulék (társadalombiztosítási adó) 2–4 százalékpontnyi részéért részvényt és kötvényt vásárolhassanak. Egy felmérés szerint ez tíz év alatt 1-2 ezer milliárd dollárral növelné a költségvetés hiányát. Az ötlettel a felmérések szerint csak a lakosság 38 százaléka ért egyet, 55 százalék ellenzi. A részvény- és kötvényforgalmat növelő elképzelést támogatja viszont a nagyvállalatok jelentős része, amelyek a Boeingtől a Pfizerig koalíciót hoztak létre Bush reformjainak támogatására, és több mint 5 millió dollárt szánnak azok népszerűsítésére. Az elnök adóügyi reformelképzeléseiről egyelőre csak annyit tudni, hogy végső célja a személyi jövedelemadó fokozatos felszámolása és a forgalmi adó kulcsának emelése. Erről csak legkeményebb hívei merik állítani, hogy nem a legszegényebbeket fogja sújtani.
Az elnök sok szempontból kedvezően indul: a gazdaság, ha a korábbi negyedévekhez képest valamivel lassabb ütemben is, de dinamikusan növekszik. A GDP bővülése, amely 2001 utolsó negyedévében csak 0,2 százalékos volt, a tavalyi utolsó negyedévben 4,0 százalékos. Míg 2003-ban még nettó 61 ezerrel csökkent a munkahelyek száma, tavaly 2,2 millióval nőtt, ami 1999 óta a legjobb eredmény. Ugyanakkor bár nőtt, de nem szabadult el az infláció: a 2002. januári 1,1 százalékkal szemben 2004 decemberében 3,3 százalékos volt. Szembe kell néznie viszont a most már a Fed által is veszélyesnek minősített ikerdeficittel: a költségvetési hiány tavaly elérte a GDP 3,6 százalékát, a folyó fizetési mérlegé pedig megközelítette a 6 százalékát.
