Az egész világ megérezheti annak a következményeit, hogy Kínában, ahol eddig nem játszottak jelentős szerepet a környezetvédelmi szempontok, a jelek szerint alapvető fordulat történt ezen a téren. Az állami környezetvédelmi hivatal harminc nagyberuházás leállítását rendelte el, köztük van egy petrolkémiai üzem egy kikötő, valamint 26 erőmű. Ezek közül a legjelentősebb a Jangce felső folyásán épülő gát, amelynek erőműve a tervek szerint 12 600 MW energiát szolgáltatna. Ugyancsak tiltólistára került a 22 milliárd dolláros költséggel épülő Három Szoros gát két erőműve is. E grandiózus létesítmény ellen évek óta tiltakoznak a környezetvédők és az emberjogi aktivisták, mivel az építkezés miatt több mint félmillió embert telepítettek ki lakhelyéről. A környezetvédelmi hivatal szerint tipikusan törvénytelen építkezésekről van szó – a környezeti hatástanulmány benyújtását mellőzve és a hivatal engedélye nélkül kezdték meg a létesítmények megvalósítását. Ezért egyeseket meg fognak büntetni, és a szükséges vizsgálatok után döntenek arról, hogy melyek építésének folytatását engedélyezik.
Egyes megfigyelők arra gyanakszanak, hogy az eddig kis súlyú intézménynek tartott környezetvédelmi hivatal felsőbb akaratot hajt végre, és a tilalom célja, hogy fékezzék a már veszélyesen gyorsnak tartott kínai gazdasági növekedést. A dinamikus növekedés közepette a múlt év első 11 hónapjában kétszáz erőmű engedélyezését kérték a hivataltól, ami duplájára növelte volna Kína amúgy is hatalmas szénfogyasztását, számos városban kritikus szintre emelve a levegő szennyezettségét. Ugyanakkor országszerte súlyos gondokat okoznak – és nem csupán az energiára éhes iparnak – az áramszünetek, a most már krónikus áramhiány. Mindez pedig annak ellenére, hogy az ország tavaly 13 százalékkal, 440 700 megawattra emelte áramfejlesztő kapacitását, és 2020-ra célul tűzte ki a 900 000 megawatt elérését. A kínai energiahiány tavaly jelentősen befolyásolta az energiahordozók árát és a tengeri szállítás költségeit.
