Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új román kormány, amelynek listáját vasárnap jelentette be Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök, Közép- és Kelet-Európa legalacsonyabb adóinak bevezetését tűzte célul. A kormányprogram egységes, egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadóval számol 2005. január elsejétől. Az utóbbi mértéke jelenleg 25, míg az előbbié 18–40 százalék. A tervezett adóreform elemzők szerint több külföldi tőkét vonzhat az országba, jelentősen visszaszoríthatja a feketegazdaságot és élénkítheti a gazdaságot, ugyanakkor túlfűtötté is teheti azt, növelve az inflációt és a költségvetés hiányát is, s az is kérdéses, bevezethető-e napokon belül.
A négy magyar minisztert is magában foglaló kormány pénzügyminisztere, Ionut Popescu elismerte, hogy a reform rendkívül bátor, de szerinte finanszírozható. Az egyes szakértők által 30 ezer milliárd lejre (1,05 milliárd dollár) becsült bevételkiesést a jelenleg 49,5 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulás már jóváhagyott 2 százalékos csökkentésének elhalasztásával és a fogyasztás megugrásával keletkező áfabevétel-többlettel kívánják ellensúlyozni. Popescu szerint a tb-járulék mérséklésének egyéves elhalasztása 9 ezer milliárd lejt jelent, a jelenleg az egyéneknél 5, cégeknél 10 százalékos osztalékadón és a részvénytranzakciók 1 százalékos adóján nem változtatnak.
A leendő miniszter ugyanakkor az egyik legfontosabb feladatnak minősítette, hogy a térségben a legmagasabbak közé tartozó, idén közel 10 százalékos inflációt 2008-ig 3 százalék alá szorítsák le. Egyértelműen betarthatónak minősítette az IMF-fel aláírt megállapodást, amelynek értelmében 2005-ben a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 1,5 százalékát. Ezt reálissá teszi az a múlt hét végi jelentés, amely szerint az idei hiány a tervezett 1,64 százalék helyett várhatóan csak 1,5 százalék lesz. Az IMF-fel kötött kétéves készenléti hitelmegállapodás 2,1 százalékot engedélyezett erre az évre, és ez a korábbi kormány maga vitte le 1,65-re. A GDP bővülése a tavalyi 4,9 százalék után idén várhatóan 8,1 százalékra gyorsul.
