Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága szerint a német és a francia kormánynak sikerül kordában tartania országuk költségvetési deficitjét, ezért a stabilitási és növekedési megállapodás megsértéséért ellenük indított eljárást felfüggeszti. Joaquin Almuniának, a bizottság monetáris ügyekért illetékes tagjának Strasbourgban publikált jelentése szerint mindkét kormány kellő erőfeszítést tett annak érdekében, hogy országukban a GDP-arányos költségvetési hiány jövőre ne haladja meg a megengedett három százalékot. A német deficit jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 2,9 százalék lesz, míg a francia 2,2 százalékos növekedés mellett éppen 3 százalék. Almunia ugyanakkor figyelmeztetett: mindkét állam adós a szükséges strukturális reformokkal, a deficit korrekciója ugyanis jórészt egyszeri nyugdíjalap-jóváírásnak köszönhető. Ha a gazdasági előrejelzés hibásnak bizonyul, a deficit is magasabb lehet.
A két ország egyfajta katalizátorként hozzájárult a paktum reformjáról indult vitához, ugyanakkor a tagállamok egy részében keserű szájízt hagyott meglehetősen önkényes eljárásuk, ahogy szövetségest lelve egymásban sikerült tavaly elkerülniük a bizottsági szankciót. Ezt a felmentő döntést ugyan idővel az EU luxemburgi bírósága semmisnek ítélte, a büntetést azonban megússzák. A megállapodás reformja az EU következő soros, luxemburgi elnökségére marad. Egyre több jel mutat arra, hogy az új, 2007–2013 közötti időszakra érvényes költségvetési irányelveket összefüggésbe hozzák a stabilitási és növekedési megállapodás felülvizsgálatával. Az egyezmény reformja során szóba került, hogy egyes tételeket ne számítsanak a hiányhoz. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő hajlik arra, hogy az EU-büdzsébe történő befizetés mértékére is tekintettel legyenek, amikor egy a paktumot megsértő tagállam ellen indítanak eljárást. Figyelembe venné azt is, hogy az illető tagország gazdasága miként áll a szükséges strukturális reformokkal (társadalombiztosítási reform stb.) és adott esetben a külső negatív hatásokat is meg lehetne vizsgálni. Juncker uniós tekintélye messze meghaladja a kis Luxemburg jelentőségét, így a következő elnökség során kellő befolyása lehet a vitára.
