Az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel hagyta jóvá az új Európai Bizottságot: 449-en mellette, 149-en ellene szavaztak, míg 82 képviselő tartózkodott. A bizottságra többen szavaztak, mint amennyien nyáron elnökére, José Manuel Barrosora voksoltak. Ez is jelzi, hogy az EP elégedett az elért kompromisszummal, a testületben végzett személyi változtatásokkal: az olasz és a lett jelölt visszahívásával és Kovács László tárcacseréjével.
Az EP többpárti beadványban fölszólította Barrosót, hogy a bizottság tagjait akkor is hívja vissza tisztségükből, ha az EP bizalma megrendül irántuk, illetve ha erre nem hajlandó, arról számoljon be az EP-nek. Bár a bizottság elnöke nem kötelezte el magát, de hajlandó erről konstruktív vitát folytatni. – Emlékezzen 2004 októberére, mert megismétlődhet – figyelmeztette Barrosót Martin Schulz, a szocialisták vezetője. A harcias intés megalapozott, hiszen az EP győztesen került ki a tagországokkal vívott párbajából, amelyben Barroso tulajdonképpen csak közvetítő volt. A tagállamok kormányainak tudomásul kellett venniük: nem kerülhetik meg a parlamentet, lezárult egy korszak, amikor még a fővárosokból dirigálhatták a képviselőket. Az EP független testületté vált, elnöke, Josep Borrell a szavazást az európai demokrácia mérföldkövének tekinti. A liberális Graham Watson szerint az „EP most jogosítványt adott a bizottságnak, de a KRESZ-t csak ezután kezdi meg kidolgozni...”
A bizottságot a három legnagyobb politikai csoport, a néppárti, a szocialista és a liberális nagy többsége szavazta meg, ellene voksoltak a zöldek, a kommunisták és az euroszkeptikusok. A szavazás mindazonáltal nem volt teljesen zavartalan: személyes sértegetésekkel tarkított fölszólalások hangzottak el, amelyek során a brit euroszkeptikus Nigel Farage gúnyosan föltette a kérdést, hogy egy ilyen züllött bizottság tagjaitól vásárolna-e bárki is használt autót. A frakcióvezetők egymás után utasították vissza Farage vádaskodásait, védelmükbe vették a bizottság megtámadott tagjait és fontolóra vették, hogy jogi úton kérnek elégtételt. A bizottságot ma az EU bel- és igazságügyi minisztereinek is (mint Tanács) meg kell erősíteniük, és a testület ezt követően hétfőn, tehát háromhetes késéssel foglalja el hivatalát.
