Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az olasz Rocco Buttiglione után Lettország biztosjelöltjének helyzete is tarthatatlanná vált, miután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben kérte a lett kormányt, hogy Ingrida Udre helyett mást jelöljön a testületbe. Tegnap Riga Andris Pielbags mellett tette le voksát, aki a jelenlegi lett biztos, Sandra Kalniete kabinetfőnöke. Korábbi pénzügyminiszteri tapasztalata okán alighanem alkalmas lesz az adó- és vámpolitikai tárca átvételére. Ezzel az Európai Parlament által problematikusnak talált öt jelölt közül ketten kiestek. Bár az EP-frakciók között folyik a nyilatkozatháború – a konzervatív néppártiak továbbra is szocialista áldozatot is követelnek Kovács személyében –, úgy tűnik, most inkább a kormányok térfelén van a labda. Kérdés, ők mekkora véráldozatra hajlandóak, beérik-e azzal, ha a többi bírált esetében csak tárcacsere történik. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón eldőlhet az összeférhetetlenség miatt gyenge pozíciójú Neelie Kroes holland jelölt sorsa. Hírek szerint Balkenende kormányfő hajlandó mást küldeni Brüsszelbe, ha a versenypolitika holland kézben maradna. Kérdéses még Mariann Fischer Boel, a dán agrárbiztos és persze a magyar jelölt, Kovács László jövője.
Louis Michel belga biztos, aki a nemzetközi fejlesztéseket felügyeli, szívesen töltené be az igazságügyi tárcát, ebben az esetben Kovács testhez állóbb területet örökölne. Ennek persze feltétele, hogy Buttiglione utódja ne az igazságügyi tárcát kapja. Az olasz jelölt a honi belpolitikai küzdelemben dől el, Mario Monti mostani biztos, Franco Frattini jelenlegi és Giulio Tremonti volt pénzügyminiszter neve merült eddig fel.
Kovács esélyét rontja, hogy ő az egyetlen szocialista jelölt, akin a többi párt revansot vehet. Az EU-csúcson kiderül, hogy ki mekkora áldozatra volt hajlandó, és hogy ezt a többiek elfogadják-e. Papíron elképzelhető, hogy az EP új bizottsági meghallgatásai a jövő héten megtörténjenek és az EP menetrend szerint november közepén esedékes plenáris ülésén már szavazhatnak is az új testületről, amely december 1-től – tehát egy hónapos késéssel hivatalba léphet. Brüsszelben azt se tartják tragédiának, ha a parlament csak decemberben szavaz, és a biztosjelöltek több felkészülési időt kapnak meghallgatásukra.
