Ismét rekordot döntött tegnap az olajár: napközben az amerikai könnyűolajat 55,67, a Brentet 51,90 dolláron jegyezték hordónként a legközelebbi határidőre, igaz, utóbb 55,43, illetve 51,55 dollárra mérséklődött az ár. A drágulás közvetlen kiváltó oka ezúttal a norvég olajsztrájk eszkalálódásának veszélye volt. A tengeri fúrótornyokon dolgozó munkások egy része magasabb juttatásokat követelve sztrájkol, s most az ágazat egyik munkáltatói szervezete, a hajótulajdonosok szövetsége azzal fenyegetett, hogy november 8-ától munkáskizáráshoz folyamodik. Ez azt jelentené, hogy nem szállítják el a kitermelt olajat, továbbá megszűnik a kutak élelemmel és ivóvízzel való ellátása, aminek hatására egy hét alatt leállna a teljes, napi hárommillió hordós - a globális kereslet mintegy 3,5 százalékát fedező - kitermelés.
Ezzel a mennyiséggel Norvégia a világ harmadik legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia és Oroszország után, s elemzők biztosra veszik, hogy a kormány nem fogja engedni a termelés leállását. Egy jogszabály lehetővé teszi, hogy gazdasági vészhelyzetben a kormány visszarendelje munkába a sztrájkoló alkalmazottakat; júniusban egy kisebb sztrájk elhárítása végett alkalmazták is ezt az eszközt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elképzelhetőnek tartja, hogy a magas olajár miatt ismét lefelé kell korrigálni a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózist. Az IMF áprilisban 4,4 százalékot jósolt, ezt a múlt hónapban 4,3 százalékra csökkentette, és Augustin Carstens vezérigazgató-helyettes most úgy nyilatkozott, hogy bár egyelőre még nem vált szükségessé az újabb negatív módosítás, ennek kockázata egyre erősebb.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a világkereskedelem bővülését nem fékezi számottevően az olaj drágulása, sőt a szervezet a tavasszal prognosztizált 7,5 százalékkal szemben most már az árukereskedelem volumenének 8,5 százalékos növekedését várja ez évre. Ez csaknem kétszerese a tavalyi 4,5 százaléknak, a WTO ugyanakkor figyelmeztetett, hogy 2005-ben már érezhető lesz az olajár lassító hatása.
