A lisszaboni célkitűzések félidős felülvizsgálata borús képet fest: az EU-tagállamok a legtöbb ígéretüket nem teljesítik vagy csak késlekedéssel tesznek azoknak eleget. Az évtized végére az Európai Unió így aligha válik a világ legversenyképesebb övezetévé, az Egyesült Államok és az ázsiai országok gazdasági adatai sokkal jobbak az uniós statisztikáknál. Mindazonáltal a lisszaboni célokat nem szabad feladni és a határidő kitolásának sincs értelme - állítja az egykori holland kormányfő, Wim Kok vezette 13 tagú „bölcsek tanácsa”, amelynek a jelentését az EU következő csúcstalálkozója tárgyalja meg. Növelni kell a kutatás-fejlesztés kiadásait, hadat kell üzenni a vállalkozásokat bénító fölösleges papírmunkának és érdemes harmonizálni a társasági adóalapot - javasolja többek közt a jelentés. Az EU-bővítés is hozzájárult a helyzet romlásához, bár az újaknál tapasztalt gazdasági dinamizmus kétségkívül a pozitív hozadékok közé számít. Mindazonáltal az uniós átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási ráta és gyengébb hatékonysági mutató fékezi a lisszaboni célok elérését.
A jelentés óva int attól, hogy az EU lemásolja az Egyesült Államok gazdasági-társadalmi modelljét. Az európai szociális vívmányokat nem szabad feladni, ezeknek köszönhetően magasabb a várható életkor, alacsonyabb a csecsemőhalandóság, kisebb az elszegényedés, lecsúszás veszélye, mint az Egyesült Államokban. Viszonylag sikeres volt a munkahelyteremtő program is, 2000 óta 6 millió állás született (miközben az USA-ban csökkent a foglalkoztatási ráta), de ahhoz, hogy elérjék az évtized végére a 70 százalékos foglalkoztatási rátát, további 11 millióra van szükség.
