Az EU környezetvédelmi miniszterei Luxemburgban tegnap áldásukat adták a bányászati hulladék kezeléséről, illetve semlegesítéséről szóló direktívatervezetre, amit az Európai Bizottság tavaly dolgozott ki. Korábban ezt nem szabályozták uniós szinten, de az elmúlt évtizedben történt környezeti katasztrófák – különösen a nagybányai aranybányából 2000-ben a Tiszába jutott cián – nemzetközi megoldást sürgettek. Az EU-ban a teljes hulladék 30 százalékát adja a bányászatból származó mintegy 400 millió tonna, de a kitermelő cégek felelősségét eddig nem szabályozták megfelelően. A most elfogadott direktíva nemcsak a környezetbarát eljárásokat szabja meg, de az esetleges szennyezést követő felelősséget is kezeli, amely nem korlátozódik a bánya közvetlen környezetére. A talaj és vizek szennyezésének csökkentése mellett a hulladékok tárolására szolgáló, de már kiszolgált ipari létesítmények biztonságára is ügyelnek, vagyis ezek karbantartásáért az egykori kitermelő akkor is felel, ha már beszüntette korábbi tevékenységét. Az Európai Parlament jóváhagyását követően jövőre elkészülhet a végleges szöveg. A direktíva végrehajtására a tagállamok két esztendőt kapnak, azaz 2007-től válik kötelezővé és számon kérhetővé.
A miniszterek emellett jóváhagyták az üvegházhatásét felelős fluor visszaszorítását célzó direktívát is. Ez a kiotói jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségből következik. Elsősorban a gépjárművek klímaberendezését érinti, amelyekben a HFC 134a fajtájú gáz alkalmazását megtiltják 2011-től az újonnan forgalomba kerülő autókban, 2017-től pedig már valamennyi forgalomban lévő járműben. Hasonló sorsra jut a hűtőszekrényekben, tűzoltó készülékekben stb. használt fluor, amit fokozatosan kell kivonni a használatból. Ez a direktíva szintén 2007-ben válhat hatályossá.
