Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabó Zsuzsanna
– Magyarország május elseje óta az Európai Unió tagja. Milyen hatással volt ez a két ország gazdasági kapcsolataira?
– Úgy gondolom, a bővítésnek különösebb hatását magyar–kanadai relációban még nem éreztük. Az igaz ugyan, hogy néhány mezőgazdasági terméket – mint például bizonyos húsokat – Magyarország uniós taggá válása miatt jelenleg nem importálhatunk, de Kanada egy kereskedelmi és befektetési egyezményről tárgyal az EU-val, amelynek eredményes zárásával a magyarországi kereskedelmi kapcsolatainkat is vissza tudjuk állítani.
A bővítés következtében 2003-hoz képest idén kisebb lesz a kétoldalú mezőgazdasági áruforgalom. Mivel már eddig is szabadon kereskedhettünk az EU más országaival is, ezért azt mondanám, hogy gazdasági értelemben nem történt drámai változás. A Magyarországon befektetett tőke viszont az ország méretét tekintve jelentősnek mondható, körülbelül kilencmilliárd kanadai dollár (1 kanadai dollár jelenlegi árfolyamon kb. 159 forint). Ezen belül a nagykövetség, illetve a kanadai állam érdekeltsége körülbelül 1,1 milliárd dollár, amely ingatlanban, környezetvédelmi technológiákban, közlekedési eszközökben és egyéb, a két országnak a modern gazdaság szempontjából fontos eszközökben fekszik.
– Miért vonzó a kanadai befektetők számára Magyarország?
– Eddig az ingatlanbefektetések voltak a középpontban: bevásárlóközpontok, szállodák – mint például a Four Seasons Hotel. Most viszont úgy tűnik, hogy a környezetvédelmi befektetések kezdenek népszerűvé válni, ahol a Zenon Technology-t lehet megemlíteni – ez egy olyan nagy kanadai cég, amelyet egy magyar származású kanadai alapított. Ezenkívül van még két terület, ami számunkra ígéretesnek tűnik és amelyben szeretnénk is némi érdekeltséget kialakítani. Az egyik ilyen ágazat az építőipar. Az állami érdekeltségű vállalatunk, a Central Morgage and Housing Corporation (CMHC) például tett egy javaslatot egy új lakásfinanszírozási és tanácsadási programra, amely lehetővé tenné az embereknek, hogy a lakásvásárlásnál az önerőhöz szükséges pénzhez hozzájussanak. Magyarországon az egyik probléma, hogy állami garancia állítható a lakástámogatások mögé, a hitel induló törlesztőösszege viszont nagyon magas. A CMHC egy, a kanadaihoz hasonló finanszírozási rendszerre tett javaslatot, amellyel az önerő összegét csökkenteni lehetne. Ez pontosabban egy olyan rendszert jelentene, ahol vagy a bank, vagy a kormány vállalna garanciát a lakásra felvett kölcsönre. A cég szerint ha a bankok látják, hogy a megvásárolandó lakásra vagy házra van garancia, akkor sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy egy nagyon alacsony önrész befizetése mellett is adjanak pénzt a lakások megvásárlására. Így ugyanis biztosra vehetik, hogy a pénzüket a garanciát vállalótól visszakapják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kölcsönt felvevők visszafizetik a pénzt, hacsak az ingatlanpiac nem borul fel valami oknál fogva és nem kezdenek az égbe szökni az árak, amelynek következtében az emberek nem tudnák fizetni a részleteket. Kanadában ez a rendszer már 60 éve működik, és a CMHC felajánlotta, hogy hasonló rendszert Magyarországon is szívesen üzemeltetne.
– Két olyan területet említett, amely Kanada szempontjából ígéretes lenne. Melyik lenne a másik?
– Az előbb megemlített két fő érdekeltség mellett a közületi infrastruktúra kiépítése lenne a másik terület. A szintén állami érdekeltségű Export Development Canada (EDC) támogatást nyújtana olyan településeknek, amelyek valamilyen kanadai érdekeltségű cégtől infrastruktúrát vagy szolgáltatást vásárolnának. Ha például a Bombardier által gyártott vasúti kocsikat vásárolna Debrecen, akkor igénybe vehetné az EDC támogatását. Ezzel a programmal Kanada is hozzájárulhatna a magyarországi települések infrastruktúra-fejlesztéséhez.
– A kelet-közép-európai régióban manapság sokak által ígéretesnek mutatkozó it-piac nem szerepel kiemelt helyen a kanadai befektetők körében?
– Ez az az ágazat, amelyre szinte mindenki nagy figyelmet fordít mostanában. Ezen a piacon is képviseltetik magukat kanadai cégek: ilyen például a Blackberryket gyártó Research in Motion, amelynek már van szerződése egy magyar céggel a mobilkommunikációt segítő Blackberryk gyártására. Kanada legnagyobb it-cége, a NorTel is jelen van Magyarországon – igaz, nem gyártási tevékenységgel, hanem csak egy irodával képviseltetik magukat. Az információtechnológia az a terület, amelyen reményeink szerint még több kanadai cég jelenik meg a jövőben és él majd a magyar piac kínálta lehetőségekkel.
– Mivel indokolná azt, hogy a kanadai befektetők Magyarországot válasszák a többi kelet-közép-európai országgal szemben?
– A kritérium, amelyet a kanadai befektetőknek általában kiemelek, az Magyarország földrajzi elhelyezkedése: a régió többi fővárosához is közelebb van, mint bármely másik, miközben Budapest olcsóbb Bécsnél. Egyszóval nagyszerű disztribúciós központ. Az itt lévő cégek közül például a könnyűszerkezetes épületeket gyártó Atco Structures Inc. az egyik központját telepítette Budapestre, hogy a teljes régió piacát, beleértve Ukrajnát és Oroszországot is, innen lássa el.
– A Budapest Airport Rt. esete mindkét fél számára kellemetlen ügy. Ön szerint ennek volt valamilyen negatív hatása a két ország kereskedelmi kapcsolataira?
– Nem örültünk a történteknek, de véleményem szerint ilyen eset bárhol előfordulhat, nem csak itt. Negatív hatását viszont eddig még nem tapasztaltuk. Azt, hogy az ügy jelenleg hol tart, sajnos nem tudom, de nem is gondolom, hogy tisztességes volna bármilyen megjegyzést tennem ezzel kapcsolatban. Az viszont mindenképp pozitív jel, hogy a megoldást tárgyalások útján keresik. Ezt leszámítva a két ország kapcsolata úgy gondolom jó, semmi komolyabb üzleti problémát nem tudnék megemlíteni.
– A befektetőknek milyen tapasztalatai voltak eddig az engedélyek megszerzésében?
– Egy üzletember akkor elégedett, ha pénzt kereshet. Egyébként meg biztos mindenki meg tud említeni valamit, ami nem tetszik neki. Az eddigi panaszokat olvasva sokan kifogásolták az itteni bürokráciát és néhány folyamat időbeni elhúzódását. Az eddigi két hónapos itt-tartózkodásom alatt viszont senki nem élt panasszal; üzletemberekkel azóta találkoztam, de ez nem volt központi probléma a körükben. Az viszont – úgy gondolom – előnyünk, hogy a Magyarországra érkező befektetők nagy része magyar származású kanadai, akik beszélnek magyarul, és ez valószínűleg megkönnyíti a helyzetüket.
– A két ország kapcsolatának további fejlesztése érdekében mit emelne még ki?
– Jelenleg a kanadai kormány tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal egy diákcsereprogram létrehozása érdekében, amely lehetővé tenné, hogy a 18–35 év közötti diákok a partnerországban tanuljanak és dolgozzanak munkavállalási engedély külön igénylése nélkül.
Hasonló programot a legtöbb nyugat-európai országgal, valamint a Cseh Köztársasággal már sikerült kialakítanunk. Fontosnak tartanánk, hogy ösztönözzük a diákokat arra, hogy utazzanak, ezzel lehetőséget nyújtsunk egymás országának megismerésére. A Kanadában tanulni és dolgozni szándékozó magyaroktól évente körülbelül 300-400 kérelem érkezik Ottawába az interneten keresztül. Ezzel a programmal ezt szeretnénk elősegíteni. Véleményem szerint a csereprogram nagyon fontos lépés lenne a két ország kapcsolatainak erősítésében.
