A lengyel kormány az Európai Unió által az állami beavatkozás eszközeként elítélt aranyrészvény egy formájának bevezetésére készül. Jacek Socha kincstárügyi miniszter szerint azonban az állam vétójogának fenntartása stratégiai jelentőségű vállalatoknak a biztonságot érintő döntéseiben – tehát nem a normális üzleti működésükben – összhangban van az EU szabályaival. Az erről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a kormány a nemzeti érdekekkel ellentétes vállalati döntéseket megvétózza, egy hónapon belül a parlament elé terjesztik. Az új rendszer valójában leszűkítené a kormány beavatkozási lehetőségeit, mert az jelenleg mintegy 80 társaságnál rendelkezik „különleges beleszólási joggal”, míg – mint a miniszter elmondta – az új szabályozás mindössze 14 nagyvállalatra terjedne ki. Ezek közül felsorolta a KGHM fémipari csoportot, a TPSA telefontársaságot és a PKN olajvállalatot (valamennyi tőzsdei cég), a hamarosan privatizálandó PGNiG gázmonopóliumot és a Lotos üzemanyagcéget. A Reuters minisztériumi forrásai szerint az aranyrészvény-törvény nem vonatkozna a bankokra és a biztosítótársaságokra.
Socha ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ha a parlament megpróbálja a törvény hatályát elmélyíteni vagy kiszélesíteni, meg fogják kérni az államfőt, emeljen vétót ellene. E megjegyzés is arra utal, hogy a javaslat célja elsősorban belpolitikai: a kisebbségben kormányzó baloldal ki akarja fogni a szelet a privatizáció folytatását ellenzők vitorlájából, az aranyrészvénnyel garantálva a nemzeti érdekek védelmét.
Barabás János T.
Molnár Barbara