Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden eddiginél magasabbra – novemberi szállításra New Yorkban hordónként 50,49 dollárra, Londonban 46,87 dollárra – emelkedett tegnap az olaj ára, a Bloomberg szerint ezúttal amiatt, mert a piacok túlbecsülték az amerikai olajipar talpra állási képességét. Az Ivan nevű hurrikán okozta termeléskiesés azonban tartósnak bizonyult: a hét elején még mindig a szokásosnál 28 százalékkal kevesebb olaj érkezett a forgószelek sújtotta Mexikói-öbölből, eközben pedig az amerikai fűtőolaj-tartalékok mennyisége 9,7 százalékkal volt kevesebb az előző öt év átlagánál. Egy év alatt az olajárak 65 százalékkal mentek feljebb. A közel-keleti és a nigériai terrorakcióktól való félelem mellett fölfelé nyomja az árakat a szállítási költségek emelkedése is: a VLCC szuper-tartályhajók bérleti díja a Perzsa-öböl és az Egyesült Államok, illetve Ázsia között idén 70 százalékkal emelkedett.
E tények ellenére a nagy nemzetközi szervezetek az OPEC-től az IMF-ig határozottan állítják, hogy az olajárak jelenlegi szintje alapvetően a spekuláció miatt ilyen irreálisan magas. Hiába jelentette be Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajhatalom a termelés fokozását és emelte szeptemberben a második helyen álló Oroszország posztszovjet csúcsra, napi 9,42 millió hordóra a kitermelést, nem tudják letörni az árakat. Pedig az orosz olajtermelés esetleges csökkenésével kapcsolatos aggályok sem igazolódtak be, sőt: 1999 óta folyamatosan, hónapról hónapra összesen már több mint 50 százalékot nőtt a termelés.
Jövő év első negyedében akár hordónként 40 dollár alá is eshet az olaj ára, ha – elsősorban az iraki helyzet esetleges stabilizálódásával – enyhülnek a politikai félelmek, jelentette ki tegnap Purnomo Yusgiantoro indonéz olajügyi miniszter, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke. Annak ellenére ez a meggyőződése, hogy mint mondta, 2005 első negyedében még igen erős lesz a kereslet.
