Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az inflációs nyomás tovább nehezedik az eurózónára a magas, és a közeljövőben várhatóan nem csökkenő olajárak következtében, jelentette ki az Európai Bizottság. A testület negyedéves jelentése szerint az eurózóna gazdasági növekedése közel került a maximális teljesítőképességéhez az év első felében és ez a növekedési mérték valószínűleg meg is marad az év végéig. A jelentés szerint a magas olajárakat a gyártók beépítik áraikba: júliushoz képest augusztusban 0,4 százalékkal, míg éves szinten 3,1 százalékkal nőttek a termelői árak. Annak ellenére, hogy az infláció mértéke éves szinten 2,3-ról 2,2 százalékra enyhült szeptemberben, még mindig csak megközelíti az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékra maximált célkitűzését.
Az eurózóna kiskereskedelmi forgalma is a vártnál sokkal gyengébben alakult augusztusban: az előző hónaphoz képest 1,3, a tavalyihoz viszonyítva pedig 0,4 százalékkal csökkent.
Az eurózóna munkanélküliségi rátája továbbra is 9 százalék maradt, ami a Eurostat becslései szerint 12,8 millió embert jelent. Augusztusban az Európai Unió egészét tekintve szintén 9 százalék, az Egyesült Államokban ezzel szemben 5,4, Japánban pedig 4,8 százalék volt a munkanélküliek aránya.
Németországban 10,7 százalékra, azaz 27 ezerrel 4,45 millióra emelkedett a munkanélküliek száma szeptemberben, ami 1999 februárja óta a legmagasabb arány. A nagymértékű munkanélküliség beárnyékolja a fogyasztói kiadások fellendülését is az EU legnagyobb gazdaságában – írta a Bloomberg. Bár a német gazdaság három éve növekszik, a munkaügyi hivatal szerint a fellendülés jelei mégsem mutatkoznak meg a munkaerőpiacon – írja a Reuters.
A szolgáltatóipar, beleértve közlekedést és a bankszektort is, tavaly augusztus óta a leglassabb növekedést produkálta szeptemberben a magas olajárak és a növekvő munkanélküliség körüli aggodalmak miatt: a beszerzési menedzserindex (PMI) 53,3-re esett vissza az előző havi 54,5-ről.
