Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága módosítaná a tíz esztendeje született direktívát, amely 48 órában maximálta a törvényes munkahetet, de számos kivételt is lehetővé tett. A jövőben az eddigi négy hónap helyett 12 hónapban kell az átlagos heti 48 órának kijönnie. Emellett a munkáltató maximum heti 65-re emelheti, a munkaidőt, ha a szakszervezet vagy a kollektív szerződés ezt nem ellenzi. Akkor is el lehet térni a direktívától, ha a nemzeti törvénykezés ezt lehetővé teszi, például, ha nincs munkahelyi szakszervezet vagy az ágazatra érvényes kollektív szerződés. A munkaadó nem kötheti ki viszont a 48 óránál hosszabb munkaidőt a munkaszerződés megkötésekor, sem a próbaidő alatt – vagyis nem zsarolhatja meg a munkavállalót ezzel a feltétellel. A direktívától való eltérés egy esztendőre szólhat, és mindig egy évvel hosszabbítható meg. Brüsszel pontosított az ügyelet fogalmán is, bevezetve az aktív-inaktív kategóriát. Az aktív ügyelet, tehát amikor például az ügyeletes orvosnak teendője támad, munkaidőnek számít, az inaktív időt viszont munkaidőn kívülinek tekintik. Míg eddig az ügyelet után 24 órán belül kellett kiadni a szabadnapot, ezt 72 órára terjesztik ki.
Alig ismertette a bizottság a javaslatot, az máris támadások kereszttüzébe került. Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója és az Európai Szakszervezetek Szövetsége elutasítja, mert csorbítja a munkavállalók jogait és rontja szociális körülményeiket. Az EP liberális frakciója nevében történetesen egy brit képviselő nyilatkozott, aki viszont túlszabályozásról beszélt, a direktíva ugyanis megvonja a munkavállalótól a jogot, hogy munkaidejének növelésével jusson pluszjövedelemhez. Nagy-Britanniában ma a munkavállalók 16 százalékának heti munkaideje túllépi a 48 órát.
