Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió számvevőszéke szerint a visszaélések következtében 1971 és 2002 között összesen 3,1 milliárd euróval rövidítették meg az EU közös agrárköltségvetését. A legtöbb csalás a zöldség-gyümölcs ágazatban történő felvásárlások és az agrár-exporttámogatások körül lelhető fel. David Bostock, a számvevőszék tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján egyaránt sürgette a tagállamokat és az Európai Bizottságot, akadályozzák meg a visszaéléseket és szerezzék vissza a jogtalanul kifizetett összegeket. A 30 éves mérleg szerint ugyanis a visszaéléssel eltett pénznek csupán a 15 százalékát sikerült visszaszerezni, 10 százalékát mint reménytelen kiadást leírták, míg a 75 százalékot egyelőre nyitott követelésként tartanak nyilván.
Az érvényes szabályok szerint a tagállamok kötelesek Brüsszelnek jelenteni minden visszaélést, ami meghaladja a négyezer eurót, akik pedig százezer euró fölötti összeggel csapják be a közös agrárbüdzsét, azokról elvileg feketelista készül. Csakhogy a tagországok adatai oly mértékben zavarosak, hogy lehetetlenség megállapítani, rendellenesen használták-e fel az agrártámogatást. Brüsszelt is felelősség terheli, amiért nem néz jobban a tagállamok körmére és nem kéri például számon a feketelistát. Bírálja a számvevőszék a leírás módját is. A veszteséget akkor állja Brüsszel, ha a tagállam bizonyíthatóan nem hanyagságból volt képtelen érvényt szerezni követelésének. Csakhogy a központi apparátus munkakódexe nem világos, nincsenek egyértelmű szabályok és mindkét félre jellemző a notórius késlekedés. Egyébként a közös büdzsé terhére történő, a múltban történt visszaélés utáni leírás értelemszerűen az új tagokat is érinti, hiszen az éves költségvetésnek ők is befizetői. Talán némi elégtételt nyújt, hogy amikor a tavalyi költségvetésből megmaradt pénzeket osztották szét idén, akkor abból is részesültek, jóllehet tavaly még nem voltak tagok.
