Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU soros holland elnöksége tegnap új megközelítést javasolt a tagállamok külügyminisztereinek a 2007–2013. évi költségvetés meghatározására. Előbb a nemzeti prioritások megszabását kérik, majd ezek alapján állapítják meg azokat a közös területeket, amelyeket kiemelten kívánnak kezelni. Ha az uniós „értéktöbblet” világos, és megvan a politikai akarat arra, hogy ezeket finanszírozzák is, akkor lehet majd a hozzájuk rendelt összegeket is megállapítani. Hága nincs könnyű helyzetben, hiszen íratlan szabály, hogy a soros elnökségnek pártatlannak kell maradnia azokban a kérdésekben, amelyekhez egyébként fontos nemzeti érdeke fűződik. Hollandia is egyik aláírója volt annak a levélnek, amelyben a költségvetés nettó befizetői - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria, Hollandia és Svédország - tavaly decemberben amellett törtek lándzsát, hogy a költségvetési befizetések a jövőben ne haladják meg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékát. Ezzel törésvonal jött létre egyfelől az új tagok, a szegényebb régiek és az Európai Bizottság, másfelől a hatok között.
A Brüsszel által javasolt 1,26 százalékos befizetés hét esztendő alatt mintegy 40 milliárd euró többletet jelent. Ha sikerrel jár a hágai kísérlet, az partvonalon kívülre helyezi mind a Prodi vezette jelenlegi bizottságot, mind a novemberben hivatalba lépő újat, hiszen gyökeresen új szemléletet visz. Eddig a bázisszemlélet uralkodott, vagyis zömében a korábbi költségvetési számokból indultak ki. Az új megközelítés alighanem kedvez majd a nettó befizetőknek, elsősorban Németországnak, amely az uniós költségvetés negyedét állja.
