„Helytelen összekapcsolni az unió strukturális támogatásait és az adókérdést” – nyilatkozta lapunknak Gerrit Zalm, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia pénzügyminisztere, miután a miniszterek scheveningeni tanácskozásán a francia Nicholas Sarkozy szinte teljesen magára maradt azzal indítványával, hogy a szerinte túl alacsony társaságiadó-kulcsot alkalmazó új tagállamoktól büntetésül meg kellene vonni a strukturális alapokból járó összegek egy részét. Nemcsak az új, de többségükben a régi tagországok is elvetik ezt az ötletet, ugyanakkor a miniszterek zömmel támogatták – az egyik kivétel a brit Gordon Brown volt –, hogy kezdődjön vita az Európai Bizottság javaslatáról, mely szerint az EU-ban egységessé kellene tenni a társasági adó alapja kiszámításának módját. Megállapodás született, hogy felkérnek egy szakértői bizottságot, vizsgálja meg, milyen előnyökkel járna a számítás uniformizálása.
Zalm elmondta még, hogy nem igaz Sarkozy kiindulópontja, miszerint az új tagállamokban az átlagos adóteher sokkal alacsonyabb volna, mint a régieknél. Egyszerűen csak arról van szó, hogy más az adószerkezetük, és ehhez joguk is van. „Ha ők úgy döntenek, hogy a vállalatokat kímélni akarják a profit túlzott megadóztatásától, és a terheket máshová helyezik át, abba nekünk nem lehet beleszólásunk” – szögezte le.
A tanácskozás másik nagy témája a valutauniós fiskális fegyelmet előmozdítani hivatott stabilitási paktum volt, de ezzel kapcsolatban a miniszterek lényegében visszadobták a bizottság lazításra vonatkozó elképzeléseit, köztük azt, hogy enyhítsék a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát meghaladó államháztartási deficitre feljogosító rendkívüli körülmények fogalmát (jelenleg 2 százalékos GDP-csökkenés esetén lehet büntetlenül túllépni a limitet). A paktum alapvető előírásai nem változnak, s a miniszterek szerint az alkalmazásban is csak minimális módosításokra kerülhet sor.
Megállapodtak végül arról, hogy január 1-től két évig Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke és egyben pénzügyminisztere képviseli az euróövezetet a nemzetközi pénzügyi találkozókon, ő elnökli a pénzügyminiszteri értekezleteket, amitől az euróövezet gazdaságpolitikájának jobb koordinálását remélik.
