George W. Bush úgy indul neki a november 2-iai elnökválasztásnak, hogy 1,1 millió munkahellyel kevesebb van az országban, mint amikor négy évvel ezelőtt hivatalba lépett, emellett kihívója, a demokrata John Kerry azt állítja, hogy adókedvezményei nem az átlagamerikait és a munkahelyteremtést segítették. A vádat megerősíti a Kongresszus pártatlannak tartott költségvetési irodájának elemzése, amely szerint az adóterhek egyre inkább a középosztályra nehezednek. A jelentés szerint a Bush által bevezetett 1700 milliárd dollárnyi adócsökkentésből egyharmadrészt a leggazdagabb 1 százalék profitál, a legtöbbet kereső 20 százalék részesedése az adóbevételekből a következő tíz évben a 2001-es 64,4 százalékról 62,8 százalékra csökken, miközben az amerikaiak 80 százalékának nőni fognak adóterhei.
Kerry ezt erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, és az évi 200 ezer dollárnál többet keresőket adóztatná keményebben, ez alatt növelné a kedvezményeket. A Pew kutatóintézet legújabb felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka úgy hiszi, hogy Kerry jobban tudná irányítani a gazdaságot, mint Bush, míg a jelenlegi elnök hívei csak 37 százalékot értek el. Bush eddigi gazdasági teljesítményéről 46 százalék nyilatkozott elismerőleg, és 51 százalék elítélően.
Brian Fabbri, a BNP Paribas SA New York vezető közgazdásza azonban úgy látja, hogy Bush adócsökkentései mentették meg az amerikai gazdaságot a recessziótól 2001-ben, azok nélkül még ma is sokkal gyengébb volna. Az elnök két törvénnyel 10 százalékkal csökkentette a munkabérek, 62 százalékkal az osztalékok és 25 százalékkal a tőkenyereségek legmagasabb adóját. A befektetésekből származó jövedelmek legmagasabb adója jelenleg 15 százalék, a munkabérek után fizetendő pedig 35 százalék - emlékeztetett a Bloomberg.
