Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kiszivárgott hírek szerint José Barroso, az EU brüsszeli bizottságának következő elnöke már jövő héten, vagyis a jelzettnél egy héttel korábban csapatot hirdet. Bár a tárcák elosztása egyedüli joga, több kormány is úgy érzi, „segítenie” kell Barrosónak a kényes egyensúly fenntartásában. A legnagyobb nyomás Berlinből érte a kormányfői posztot a bizottsági elnökséggel felcserélő portugál jobbközép politikust. Gerhard Schröder kancellár csak azt követően mondott le az alelnöki tisztségben több tárcát is koordináló, és így ellenőrző, újonnan létesítendő gazdasági „szuperbiztosról”, hogy nem érte el, hogy azt régi bizalmasa, Günter Verheugen kapja. Az eddigi bővítési biztosnak Barroso az egyik alelnöki tisztet szánná, csakhogy a kevésbé fontos iparpolitikai tárca felügyeletével – értesült a német Handelsblatt.
Barrosónak fejfájást okozhat a szaktárcák odaítélésénél, hogy a testületben három volt kormányfő mellett nyolc egykori külügyminiszter, illetve Európa-ügyi miniszter foglal helyet. Már korábban is fölmerült, hogy szerencsésebb volna egy technokrata összetételű bizottság. Egyelőre csak találgatások vannak a jelentékenyebb tárcák kiszemeltjeiről: Jacques Barrot-nak Párizs a versenypolitikát szeretné, London a belső piacot vagy az adópolitikát, Róma esetleg a regionális politikát. A monetáris politika alighanem spanyol kézben marad, bár Joaquin Almunia ambícióját fékezheti, hogy félidőben (legalábbis, ha az EU-alkotmány hatályba lép) át kell adnia székét Javier Solanának, aki attól kezdve mint EU-külügyminiszter a bizottságban kapna helyet. Kovács László leköszönő külügyminiszter nem bánná, ha akár az EU-szomszédokkal, akár a további bővítéssel foglalkozhatna, csakhogy kevéssé valószínű, hogy a kisebbségi politika szempontjából kényes területet magyar politikusra bíznák. A fejlődő országok támogatásának várható gazdája a távozó belga külügyminiszter, Louis Michel lesz. Újdonság lesz az eddigi területek felaprózása is: a mezőgazdaságról lekerül a halászat, az egészségről a fogyasztóvédelem, a belső piacról az adópolitika, és esetleg elválasztják a kultúrát és az oktatást.
