A vártnál valamivel lassabban nőtt az Egyesült Államok gazdasága az idei második negyedévben. A kereskedelmi minisztérium pénteken közzétett előzetes kimutatása szerint a GDP éves szintre kivetítve 3 százalékkal bővült, ami jelentős lassulás az első negyedévi 4,5 százalékhoz képest, és messze elmarad mind a Bloomberg 3,7, mind a Dow Jones 3,6 százalékos elemzői konszenzusától. Igaz, az első adatot nem kell szentírásnak venni, hiszen eredetileg az első negyedévi szám is 3,9 százalék volt. Az egyelőre mindenesetre drámainak látszó változást döntően az okozta, hogy a GDP 70 százalékát kitevő lakossági fogyasztás annualizált növekedési üteme három éve a legalacsonyabbra, 1 százalékra esett vissza az első negyedévi 4,1 százalékról. Elemzők ezt az üzemanyagok drágulásával magyarázzák, s úgy vélik, ha a következő hónapokban csökken az olaj ára, a lakossági kiadások ismét lendületesen nőnek.
A kiadások várható növekedésére utal a Michigani Egyetem szintén pénteken közzétett fogyasztói bizalmi indexe is, amely 96,7 pontra javult a júniusi 95,6-ról, úgy, hogy a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részmutató 106,7-ről 105,2 pontra csökkent, a várakozásokat tükröző részindex viszont 88,5-ről 91,2-re nőtt. A vállalatoknál ugyanakkor felerősödött a költekezési kedv a második negyedévben, az állóeszköz-beruházások éves szintre kivetítve 8,9 százalékkal emelkedtek, szemben az első negyedévi 4,2 százalékkal, ezen belül az irodai eszközökre és szoftverekre fordított kiadások növekedése 8-ról 10 százalékra gyorsult.
A GDP-adat közzététele után a dollár gyengült az euróval szemben, később azonban megfordult a trend és a fizetőeszköz erősödéssel zárt, mivel a piac átmenetinek tekinti a növekedési ütem lassulását. A piaci reakciót az is befolyásolta, hogy az infláció viszonylag kedvezően alakult. A személyi fogyasztási kiadások indexe annualizáltan 3,3 százalékkal emelkedett, ami megegyezik az első negyedévi rátával, de a Federal Reserve által preferált inflációs barométer, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt magindex csak 1,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 2,1 százalék után. Így a mutató belül van a Fed 1,5–2 százalékos célsávján, ami azt valószínűsíti, hogy a közeljövőben nem kell erőteljes monetáris szigorítással számolni.
Gáti Tibor
Papp Zoltán