Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OAO Jukosz orosz olajtársaság tegnap közölte: már csak három hétre elegendő pénze van működési költségeinek fedezésére, miután 3,4 milliárd dolláros adótartozása fejében zárolták számláit és vagyontárgyait. Ez azt jelenti, hogy augusztus közepén esetleg kénytelen csődöt jelenteni. Bár változatlanul az ország egyik legnyereségesebb cége, napi bevételeinek többsége a zárolt számlákra kerül, így nem tudja előteremteni a működéséhez szükséges havi 1,7 milliárd dollárt – írta a Reuters. A vállalat közleménye szerint még ha a likviditási válsága megoldódna, akkor is fenyegeti a csőd, miután a végrehajtók lefoglalták legnagyobb termelő egységét, a Juganszknyeftyegazt, amely a társaság napi 1,7 millió hordós termeléséből 1 milliót ad. Ez azzal jár, hogy megkötött exportszállítási szerződéseket nem tud teljesíteni. Bruce Misamore pénzügyi igazgató közölte: nagyon szeretnék, ha nem kényszerülnének vis maiorra hivatkozni, vagyis bejelenteni, hogy tőlük független események lehetetlenné teszik szerződései teljesítését. A bejelentés nyomán a moszkvai RTS tőzsdén 30 hónapja a legmélyebbre, 5,30 dollárra süllyedt a Jukosz papírjainak árfolyama, a rubelalapú MICEX-en pedig 13,5 százalékkal zuhant.
A nyugati elemzők szerint már kézzelfogható jelei vannak annak, milyen károkat okoz a gazdaságba való politikai beavatkozásnak tartott Jukosz-ügy az orosz gazdaságnak. A Reuters szerint a Jukosz fő tulajdonosa és egykori vezérigazgatója, Mihail Hodorkovszkij tavaly októberi letartóztatása után ismét megkezdődött a tőke menekülése az országból. A moszkvai jegybank adatai szerint míg tavaly az első félévben a tőkemozgás mérlege még 3,9 milliárd dolláros többletet mutatott, az idei év első felében 5,5 milliárddal több hagyta el Oroszországot, mint amennyi beérkezett.
A Pravda kommentárja szerint a nyugati befektetők becsalogatásánál sokkal fontosabb, hogy az orosz oligarchák ne hagyják abba hazai befektetéseiket, mert akkor tényleg bajba kerülhet a gazdaság. A befektetőket azonban hosszú távon nemigen lehet elijeszteni, amíg egy nem különösebben sikeres oroszországi invesztíció évi 10–20 százalék nyereséget hoz, szemben az amerikai 5 százalékkal – tette hozzá a lap. Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes szerint egyébként akár hasznos is lehet a Jukosz-ügy, mert azzal, hogy rávilágított az adóoptimalizáció veszélyeire, döntő szerepe volt abban, hogy a szövetségi adóbevételek 17 százalékkal növekedtek az idén. A Jukosz adóoptimalizációját, vagyis a különböző kedvezmények és törvényi kiskapuk igénybe vételét minősítette a bíróság adócsalásnak.
(A témáról lásd még cikkünket a lap 11. oldalán.)
