Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a februárban közzétett költségvetési sarokszámok lebontásában és az elosztások elveiben messzemenően figyelembe veszi a bővítés következményeit, és továbbra sem számol a nettó befizetők ellenkezésével. A fejlesztési pénzek rugalmasabb elköltésére nyílna alkalom, a strukturális alap után a kohéziós alapnál is türelmesebbek lennének a pénzek felhasználásánál. Így a projektek elnyerését követő második év végéig kell felhasználni a közösségi pénzeket. Az Európai Bizottság hatásköre is kiegészülne: átcsoportosíthatna a rendelkezésre álló alapokból vagy dönthetne egy adott projekt befejezéséhez szükséges külön támogatásról. Általánossá válna a társfinanszírozás 20 százalékra történő csökkentése. (Magyarország a fejlesztési alapokból 2007-től mintegy 700-800 milliárd forinthoz jutna, ami éppen megfelel a nemzetgazdaság abszorpciós képességének tartott mértéknek, a GDP négy százalékának.) Újdonság lesz – ha a tagállamok elfogadják –, hogy a projektekhez 10,5 százalékos előleg is kiutalható. A kohéziós alap a mostanihoz képest évente mintegy 10 milliárd euróval lesz több, ennek az összesen közel 50 milliárdos büdzsének a fele kerül az újakhoz. A tárca egyik felelőse, Balázs Péter szerint az a feladat, hogy elnyerjék a donorországok bizalmát. Az egyik nettó befizető és tiltakozó Németország, amely keleti régióinak támogatása 40 százalékkal esne vissza. Viszont a tagországok versenyképessége növelésének támogatása – ami elsősorban a gazdagabb tagállamokat érinti – a jelenlegi évi 8 milliárdról az időszak végére 25-re emelkedne.
A bizottság a nettó befizetők visszatérítési rendszerét is megreformálná, megszüntetve Nagy-Britannia 1984-ben kivívott exkluzív jogát. Azok az országok kompenzációt kapnának, amelyek nettó hozzájárulása meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,35 százalékát, (annak 66 százalékát kapják meg), bár a teljes összeget hét és fél milliárdban maximálták. Nagy-Britannia annyi engedményt kap, hogy fokozatosan, négy év alatt veszítené el jelenlegi visszatérítését. Magyarország a jelenlegi rendszer szerint 2007 után évi 106 milliót fizetne a briteknek, a reformmal csak közel 60 milliót. A kalkuláció szerint az egy főre jutó támogatás alapján a mai legnagyobb befizető Hollandia például 2011-ben négyszázötven millióval kevesebbel járulna hozzá a büdzséhez mint ma.
A bizottság javasolja, hogy 2014-ig vezessék be az uniós adót, ami a mai hozzájárulás rendszerét váltaná fel. Három opció közül javasol választani: vagy az áfa, vagy a közlekedés energiafogyasztása, vagy a tagállam vállalati adójának egy része volna az uniós adó. A költségvetésről a testület csupán javaslatot tesz, arról a tagállamok döntenek, amit az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
