Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága igazságosabb teherelosztást javasol az uniós költségvetés nettó befizetői számára. Ennek értelmében mindazok a tagállamok, amelyek uniós költségvetési hozzájárulása meghaladja a GDP-jük 0,35 százalékát, az e fölötti rész legfeljebb kétharmadát visszakaphatják. Az új kalkuláció vesztese Nagy-Britannia lenne, amely 1984 óta évente 3-4 milliárd eurót kap vissza az uniós kasszából, ami így 2 milliárdra csökkenne, és az ország az unió legnagyobb befizetőjévé válna. A Margaret Thatcher brit kormányfő által kierőszakolt visszatérítés logikája az volt, hogy országa viszonylag kis mértékben részesült az EU költségvetésének csaknem felét kitevő agrárbüdzséből. A bizottság szerint azonban az elmúlt húsz év folyamán megváltoztak a körülmények: akkor Nagy-Britannia volt a legszegényebb nettó befizető, ma már az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében Luxemburg után az EU második leggazdagabb országa.
London azonnal elutasította a reformot, a többi tagország viszont kedvezően fogadta, különösen a soros elnök, Hollandia, amely az egy főre eső hozzájárulás alapján az EU-költségvetés legnagyobb befizetője. Tavaly nyolc tagállam volt nettó befizető: Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Ausztria és Svédország. Egy évvel korábban a fentiek közül Dánia még nem volt nettó befizető, Belgium és Luxemburg viszont igen. A jelenleg érvényben lévő rendszerben London a visszatérítést követően a brit GDP-nek csupán 0,25 százalékát fizeti be, szemben a holland 0,56, a német 0,54, az olasz 0,41 és a francia 0,37 százalékkal. Brüsszel ezenkívül vitát javasol az önálló EU-adó bevezetéséről is. Az év elején mint lehetőséget már felvetette az áfa vagy a vállalati adó bizonyos hányadának befizetését az EU-kasszába, sőt, az energiafelhasználást is alapul lehetne venni.
