Elvileg tegnaptól az ipari felhasználók számára nyitott az EU energiapiaca. A valóságban azonban a tagállamok nagy többsége adós a liberalizáció jogi feltételeinek teljesítésével. Éppen egy esztendeje határozta el az unió, hogy a nagyfogyasztók idén július 1-től szabadon választhatnak a gáz- és áramszolgáltatók között. Bár a legtöbb tagállamban már megjelentek az állami szolgáltatók mellett a magáncégek is, a jogi háttér azonban nem adott: vagy a független felügyelet jogi alapja hiányzik, vagy nem választották szét az áram- és a gázszolgáltatást, vagyis egyazon cég nyújtja, és a liberalizációval kapcsolatos környezetvédelmi szabályozás átvétele sem történt meg. Az EU brüsszeli bizottságát mindössze öt tagállam tájékoztatta az eddig meghozott intézkedésekről. A jogi előírásoknak csak Szlovénia és Hollandia felel meg teljesen, igaz, Ljubljana például a gázpiacának liberalizálására – az új tagok közül egyedüliként – 2012-ig kapott mentességet. Dánia és Magyarország részlegesen tett eleget a követelményeknek. Litvániában folyamatban van az új törvény elfogadása. Brüsszel becslése szerint legkorábban 2005 végére várható a lemaradás behozása, de még ezt sem lehet készpénznek venni. Mindenesetre a hiányosságokra figyelmeztetve a bizottság jövő héten levelet küld az érintetteknek, kilátásba helyezve az EU-s joganyag meghonosításának elmulasztásáért szokásos bírósági eljárást. A piacnyitással elvileg több millió nagyfogyasztó juthat olcsóbb energiához. Ahol ez megtörtént (a jogi háttér nélkül), ott 10-15 százalékkal lett olcsóbb az áram. Hasonló trend várna a háztartási fogyasztókra is, az ő esetükben a piacnyitás határideje 2007. július 1.
Bakonyi Attila
Gordon Tamás