A keletnémet újjáépítés kudarcáról szóló múlt heti jelentés nyomán (NAPI Gazdaság, 2004. április 7., 1. oldal) a berlini kormány fontolóra vette, hogy „alacsony bérű” gazdasági övezeteket alakít ki a volt NDK területén, ahol állami támogatással egészítik ki a vállalatok által fizetett munkabéreket, mert ezáltal akarja megvédeni a munkahelyeket a csatlakozó országokból érkező olcsó külföldi munkaerőtől – közölte Manfred Stolpe közlekedési miniszter a Handelsblattnak nyilatkozva. A magasabb jövedelemmel ösztönöznék a keletnémet munkanélkülieket a munkavállalásra a segélyek és egyéb szociális ellátások igénylése helyett. Stolpe elutasította egyes ellenzéki politikusok javaslatát, hogy a keleti tartományok kapjanak speciális státust, csökkentett társasági adóval és áfával, kevésbé szigorú munkaügyi és környezetvédelmi előírásokkal.
Bár a keletnémetek csak a teljes munkaerő negyedét adják, a munkanélküliek fele onnan kerül ki. Jelenleg Keleten a munkanélküliségi ráta 18,2 százalék, azaz több mint duplája a nyugati tartományok 8,2 százalékos átlagának. Ez továbbra is azzal a következménnyel jár, hogy a keleti tartományoknak jutó évi 90 milliárd eurónyi pénzügyi támogatás közel fele szociális juttatásokra megy el, és csak 15 százalék beruházásokra.
A német újraegyesítés után a Kohl-kormány a bérek és a munkafeltételek gyors kiegyenlítését szorgalmazta, ami a vállalatok jelentős részét csődbe vitte, miután a keletnémet termelékenység elmarad a nyugatitól.
Bana Péter