Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kínai hivatalos személyiségek, élükön a miniszterelnökkel azzal reagálnak az ország árfolyam-politikáját érő bírálatokra, hogy tökéletesíteni kell az árfolyamrendszert, de a jüan felértékeléséről szó sem lehet. A külvilág azonban azt várja, hogy Kína tegye lehetővé a kilencvenes évek közepe óta a 8,28 jüan körüli szűk sávban rögzített dollárárfolyam módosítását. Az Egyesült Államok és Japán szerint a mesterségesen alacsony árfolyam tisztességtelen előnyhöz juttatja a kínai exportőröket. A G–7 múlt heti csúcstalálkozójáról kiadott közlemény is elsősorban Kínát vette célba, amikor az ország megnevezése nélkül felhívott arra, hogy a piaci viszonyok alakítsák a valuták árfolyamát. Peking a korábbi kritikákhoz hasonlóan erre is úgy reagált, hogy lépésről lépésre fejleszteni kívánja valutarendszerét, a múlt héten azonban először fordult elő, hogy egy hivatalos kínai lap, a China Securities Journal úgy foglalt állást: érdemes lenne engedni, hogy a jüan mintegy 5 százalékkal felértékelődjön a dollárhoz képest. Ezzel ugyanis csökkenteni lehetne a legnagyobb kereskedelmi partnerekkel való viszonyban egyre élesebbé váló feszültséget, ami már rontja Kína kereskedelmi pozícióit. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, a tisztességtelen versenyre hivatkozva már korlátozta a kínai textíliák, televíziók és más árucikkek bevitelét.
A külföldi szakértők biztosak benne, hogy még az idén sor kerül a jüan felértékelésére, a kínai jegybank egy tisztségviselője azonban úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy legfeljebb a sáv szélesítésére, majd a jüannak a dollár helyett egy valutakosárhoz való kötésére lehet számítani. Emellett igyekeznek bátorítani a kínai cégek külföldi befektetéseit, ez azonban nem tud annyi valutát kivinni az országból, mint amennyi beáramlik – januárban a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege 4,1 milliárd dollár volt, 13,6 százalékkal több a tavaly januárinál.
