Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyvonalú EU-büdzsét vázolt fel Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) tegnap, amikor nyilvánosságra hozta a testületnek az unió bővítése szempontjából is kulcsfontosságú költségvetési javaslatait. Az úgynevezett költségvetési perspektíva a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlag 1,14 százalékában szabja meg az uniós büdzsét, ami a hétéves periódusra bő 900 milliárd eurót jelentene. Ezzel Brüsszel egyértelműen visszautasította az unió hat nettó befizetőjének (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Svédország, Hollandia, Ausztria) takarékossági követelését, amellyel a GNI 1 százalékára akarták korlátozni a kiadásokat. Ez mélyen a továbbra is megmaradó 1,24 százalékos plafon alatt lenne, bár még mindig több valamivel a jelenleg érvényes büdzsé alapjául szolgáló 0,98 százaléknál.
A bizottság szerint az Európai Unió politikai célkitűzéseit kell finanszírozni, és először meg kell nézni, hogy milyen anyagi terhet jelentenek az unió olyan vállalásai, mint a munkahelyteremtés, a gazdaság fellendítése, illetve az a lisszaboni célkitűzés, hogy az EU az évtized végére a világ legdinamikusabb gazdaságává váljon. Csak ezután lehet megszabni a költségvetési irányelveket. A mai, közel évi 100 milliárd eurós büdzsé a tervezet szerint 2013-ra 143 milliárdra nőne.
A tegnap ismertté vált javaslattal még csak útjára indult a vita. A bizottsági előterjesztést előbb a tagállamoknak kell elfogadniuk, majd az EP-nek is jóvá kell hagynia. Hans Eichel német pénzügyminiszter máris világossá tette országa álláspontját: amikor az Európai Bizottság azt követeli, hogy Németország csökkentse költségvetési hiányát, akkor furcsa, hogy az EU-hozzájárulását ilyen magas szinten szabják meg. Ha szorosabbra kell húzni a nemzeti nadrágszíjat, akkor az unióé se legyen lazább. Nagy-Britannia szerint az uniónak egy csomó fölösleges kiadása van – tessék csökkenteni a bürokratikus előírásokat, az apparátust, megreformálni a közös agrárpolitikát, mindjárt több pénz lesz. Gordon Brown szerint képtelenség, hogy a tagjaitól takarékosságot követelő unió reálértékben 25 százalékkal akarja növelni a büdzséjét. A németek és a britek járulnak hozzá a legtöbb befizetéssel az unió büdzséjéhez: Berlin 2002-ben 5 milliárd euróval adott be többet a közös kasszába, mint amennyit onnan kapott, London 2,9 milliárddal. A legnagyobb kedvezményezett eddig Spanyolország volt, amely évi 9 milliárd eurót kapott.
Az EP elnöke, Pat Cox arra intett: a hét évre szóló tervnél nem méltányos figyelembe venni, hogy éppen csak kievickélnek a recesszió közeli gazdasági helyzetből. Szerinte a jövő ambiciózus Európáját nem lehet üres üzemanyagtartállyal vezetni.
