Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rekordévet tudhat maga mögött 2003-ban az Európai Beruházási Bank (EIB) a tagjelölt országokban: 4,6 milliárd euró hitelt helyezett ki, egymilliárddal többet, mint a megelőző évben. A felfelé ívelő trend azonban idén megáll, és az EIB alelnöke, Wolfgang Roth szerint némileg csökkenhet is a kihelyezés. Ezt részben a költségvetési deficit csökkentésére irányuló kényszerű takarékossággal magyarázza, részben azzal, hogy a csatlakozó országok inkább az őket megillető EU-s forrásokra összpontosítanak. Viszont a bank áthidaló kölcsönt kínált fel azoknak az idén esedékes projekteknek a társfinanszírozására, amelyeket már uniós forrásból fedeznek. Az adminisztrációs könnyítéssel előbb rendelkezésre álló bankhitel lehetőségével várhatóan a visegrádi országok és Észtország él majd. Az EIB a jövőben igyekszik eleget tenni az egyre erősödő igénynek, hogy belföldi valutában nyújtson hitelt; Roth kedvező tapasztalatról számolt be a kísérletképpen Magyarországon kibocsátott forintkötvények fogadtatásáról.
A bővítés után, május elsejétől a tíz új tagországot egy EIB-alelnöki poszt illeti meg. Az EU-pénzügyminiszterek várhatóan még ebben a hónapban választanak négy állam, Magyarország, Szlovénia, Csehország és Lengyelország jelöltje közül. Roth szerint Surányi Györgynek jó esélyei vannak. A nyolcesztendős mandátumot valószínűleg a tagországok mai gyakorlatának megfelelően felosztják majd 4-4 évre két ország között. A mandátum ennél rövidebb időre történő elaprózása nem volna szerencsés - mondja az EIB térségünkért felelős alelnöke, aki úgy látja, hogy saját portfóliója is áldozatul esik majd, vagyis át kell engednie bizonyos területeket. Roth és munkatársai bírálják a továbbra is jelentős késedelemmel dolgozó hitelpályáztatási-elbírálási rendszert. A tagállamokkal összehasonlítva, a folyamat 5-10-szer hosszabb időt vesz igénybe, nem ritka, hogy a beruházási tervektől a munkálatok megkezdéséig évek telnek el. A bank szakértői szerint a leggyakoribb problémákat a törvénykezési lemaradás és az ingatlanregisztráció hiánya okozza.
